A kormány adókötelessé akarja tenni a borravalót, amelyet egy külön pénztárblokkon kell feltüntetni a vendéglátóipari egységekben. Ezt követően a cégeknek két opciójuk lesz: vagy profitként számolják el, vagy a dolgozók között osztják szét azt.

Az említett sürgősségi kormányhatározat-tervezet részleteit a Mediafax hírügynökség közölte. A tervezet meghatározza, mi tekinthető borravalónak: az az összeg, amit a vásárló, ügyfél a megvásárolt árucikk, igénybe vett szolgáltatás árán felül, önszántából kifizet az eladónak, dolgozónak, valamint az a visszajáró pénzösszeg is, amelyet az ügyfél szándékosan nem vesz át. A borravalót nem lehet beolvasztani semmilyen áruvételi vagy szolgáltatási ügyletbe, áll a kormányhatározat-tervezetben, mely kimondja azt is, hogy a cégvezetők eldönthetik majd, hogy a kapott borravalót a cég profitjához csapják hozzá, vagy szétosztják dolgozóik között. Előbbi esetben tizenhat százalékos profitadót vetnek ki rá (mikrovállalkozások esetében három százalékot), utóbbi esetben pedig ugyancsak tizenhat százalékos jövedelemadót vonnak le belőle, viszont a borravalóból származó jövedelmet nem számítják hozzá az alapbérhez, vagyis nem vonják le belőle a szociális és egészségbiztosítási járulékot. A tervezet szerint a cégeknek tilos bármilyen formában kötelezni az ügyfeleket arra, hogy borravalót adjanak, a kapott csúszópénzt be kell majd vezetni a könyvelésbe, és külön pénztárblokkot kell kiállítani róla. A baksis nem áfaköteles bevétel, áll a tervezetben.

Turkálás a zsebben

A tervezet értelmében a munkaprogram megkezdésekor a dolgozóknál lévő pénzt egy külön erre a célra létesített nyilvántartásban kell feltüntetni, és amennyiben a nap végén több pénz lesz a dolgozónál, mint amennyit a nap elején regisztráltak, az nem jogszerű jövedelemnek minősül. A munkahelyen a hivatalos szervek által végzett ellenőrzések esetén a dolgozók kötelesek lesznek megmutatni azt, hogy mekkora összeg van náluk, és szankcióra számíthatnak, ha több pénz van náluk, mint amennyit a munkaprogram kezdetén regisztráltak. Ha az eladónál, dolgozónál, szolgáltatónál stb. talált pluszpénz összege eléri a pénztárgépben az ellenőrzés pillanatáig található pénzösszeg egy százalékát, de ez az összeg nem haladja meg a száj lejt, akkor figyelmeztetésben részesül a dolgozó. Amennyiben a különbség meghaladja az egy százalékot vagy a száz lejt, akkor 2500–5000 lej közötti bírság szabható ki. Abban az esetben, ha a dolgozónál talált pluszösszeg nem haladja meg a pénztárgépben tárolt pénzösszeg egy százalékát, viszont a pluszpénz 100–1000 lej közötti összeg, akkor a bírság 10–15 ezer lej között mozog, ha pedig ez az érték meg is haladja a kasszában található pénz értékének egy százalékát, akkor a bírság 20 ezer lejig emelkedhet, ha pedig ez a kihágás két éven belül kétszer megismétlődik, akkor a második kihágás után 30 napra be is zárják a boltot. Amennyiben az eltérés több mint ezer lej, de ez nem haladja meg az egy százalékot, akkor a bírság 20–25 ezer lej között mozog, ha pedig meg is haladja az egy százalékot, akkor a bírság értéke 30 ezer lej is lehet, és ha ez a kihágás két éven belül legalább kétszer megismétlődik, akkor a második kihágás után harminc napra be is zárják azt a boltot, üzlethelyiséget, szolgáltatási egységet stb., ahol a kihágás történt. A kormány számításai szerint a borravaló adókötelessé tétele után ebben az évben 154 millió, jövőre pedig 300 millió lej bevétele származik majd az államnak, reményeik szerint 2017-ben 319 millió, 2018-ban 338 millió, 2019-ben pedig már több mint egymilliárd lejt fog hozni az állam konyhájára a csúszópénz.