A román alkotmánybíróság rövidebb határidőt szabott a Băsescu leváltásáról szóló népszavazás ügyében. Ez azt is jelentheti, hogy hamarabb születik döntés a referendum kapcsán.
Lerövidítette tíz nappal a román alkotmánybíróság a kormánynak megszabott határidőt, így a kabinetnek augusztus 21-ig kell elküldenie a választói névjegyzéket a taláros testülethez - jelentették kedden román tömegtájékoztatási eszközök. A taláros testület korábban augusztus 31-ét szabta meg határidőként, és jelezte, hogy már aznap napirendre tűzi a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló, július 29-i népszavazás érvényességének kérdését. Azt ugyanis az alkotmánybíróságnak kell megállapítania, hogy a referendum érvényes volt-e, vagy sem.
A népszavazáson a résztvevők többsége Băsescu menesztése mellett voksolt, de a részvétel 46 százalékos volt, ami elmaradt az érvényességhez szükséges 50 százalék plusz egy főtől. Ennek ellenére a talárosok még nem döntöttek arról, hogy érvényes volt-e vagy sem a népszavazás, így Băsescu nem térhetett vissza hivatalába. Az alkotmánybírák azt a választói névjegyzéket kérik a kormánytól, amely alapján megszervezték a népszavazást. Ezt megerősítették a keddi döntésben is. A taláros testület kedden azért ült össze, hogy tisztázza a korábbi ellentmondásos közléseit. Az alkotmánybíróság ugyanis egy hibaigazítást küldött a hivatalos közlönyhöz, amelyben kérte egyik korábbi döntésének a kiegészítését. Ez a hiányzó paragrafus a külföldön élő román állampolgárokra vonatkozott, akiket a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL) kivett volna a választói névjegyzékből. Az alkotmánybíróság azonban kimondta ebben a kiegészítő paragrafusban, hogy az államfő leváltásáról szóló népszavazást az elnökválasztást szabályozó törvény alapján kell megszervezni, így valamennyi román állampolgárnak van szavazati joga. Ez tehát azt jelenti, hogy a külföldön élő román állampolgárokat is figyelembe kell venni a népszavazás érvényességének vagy érvénytelenségének a megállapításakor.
Zavaros helyzet
A vitát az okozta az alkotmánybíróság keretében, hogy a hibaigazítás elküldéséről nem a taláros testület egésze döntött, hanem hat bíró, akik a testület kétharmadát teszik ki. Egyes alkotmánybírák azt is vitatták, hogy miért nem Augustin Zegrean, a testület elnöke írta alá a hibaigazítást. Ezt maga Zegrean tisztázta már a keddi rendkívüli ülés előtt. Elmondta, hogy szabadságon volt, és ilyenkor az éppen szolgálatos alkotmánybírónak joga van aláírni a dokumentumokat. A testület így megállapította, hogy törvényes volt a hibaigazítás, amely egyébként már megjelent a hivatalos közlönyben. Az alkotmánybíróságnak kétharmados többséggel kell döntenie a népszavazás érvényességéről, de a keddi ülésen a román média értesülései szerint szóba került az is, hogy a népszavazás érvénytelensége nem dönthető-e el csak egyszerű többséggel is.