Ha kapnak, maradnak. Ha megélhetést biztosít a koldulás, akkor nem fognak felhagyni vele és nem mennek el dolgozni, folytatni fogják ezt az egyébként törvénytelen cselekedetet egészen addig, amíg elegendő jövedelmük van belőle. A hatóságok évek óta szajkózzák, hogy ne adjunk pénzt a koldusoknak, mi mégis adunk.

„Vásárolni jöttek”

Mielőtt elkapták volna őket a rendőrök, a szatmárnémeti városközpontban karonülő gyerekekkel kolduló asszonyoknak többen is nyomtak pénzt a kezükbe a Coposun sétálók közül. Ünnepek idején adakozóbbak az emberek, könnyebben nyílnak a tárcák, sekélyebbek a zsebek és ezt kihasználják a koldusok. Térfigyelő kamerák vették észre az alamizsnát kérőket. A koldusok adományba kapott élelmiszerekkel teli zacskókat lóbálva próbálták meg elhitetni a rendőrökkel, hogy vásárolni jöttek és csomagot visznek valamelyik rokonuknak, amelyik börtönben van.

Sziszifuszi hatósági munka

Hatósági fellépést elvárni a koldusokkal szemben lehet, de sajnos nem lesz eredménye, ugyanis a rendőr gyakorlatilag annyit tehet, hogy zaklatja őket, ha pedig nem helyi illetőségűek, van, hogy vonatra rakják őket. Felveszi a jegyzőkönyvet, koldulás által elkövetett kihágás miatt, de a büntetést a koldus nem fizeti ki. Ha végrehajtásig jut a dolog, nincs mit elvenni tőle, mert hivatalosan semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, amiből le lehetne vonni a bírság értékét, nincs semmilyen értéktárgya, ingósága, de ingatlana sem.

Ha nem kapnak: elmennek

A koldulás jelensége nagyon visszaszorult az utóbbi időben Szatmárnémetiben, de az ünnepi szezonban fel- felerősödik a „vendégkoldulás” jelensége. Ha kapnak, megint jönnek és még többen. Ha nem kapnak, odébbállnak és keresnek más várost, ahol több a bevétel.

Princz Csaba