Az 1991-ben megjelent közigazgatási törvény azóta is folyton módosul, de egyáltalán nem könnyebb, sőt, a változások megnehezítik a polgármesteri hivatalok és helyi tanácsok munkáját — magyarázta szerkesztőségünknek Ilyés Gyula, Vetés község polgármestere.

Az önkormányzati munkában egyre jobban halmozódnak a problémák — állítja Ilyés Gyula. Az adminisztráció évről évre, hónapról hónapra komplikálódik, és nem lehet látni, hova fog vezetni ez a folyamat. Most sokkal nehezebb vezetni az önkormányzatokat, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Az önkormányzatok működtetésének kialakult egy elég jó törvényes kerete a 2000-es évek elején. Az első helyhatósági törvény 1991-ben jelent meg, ez működött, ahogy működött, ennek a hibáiból okulva kezdték kialakítani az EU-konform struktúrákat, ami egy jó rendszer volt. Lehet vitatni, hogy az mennyire volt centralizált és mennyire nem. Ez a világon mindenhol vitatott, mindenhol van egy konfliktus a központi és a helyi viszony között. Van egy vízválasztó a kompetenciákban, nincs egy egységes modell. A román közigazgatási törvény nem rossz, a pénzügyi leosztás sem rossz. Van, amiben jobb, van, amiben rosszabb másoknál. Az, hogy kevés a pénz, nem a lebontás hibája, ez a gazdaság hibája. Amikor sokan azt hangoztatják, hogy milyen sok pénzt adunk Bukarestnek, és abból milyen kevés jön vissza, az nem fals információ, hanem egy nagyon szűk szemszögből van megközelítve. Ez a rendszer kialakult viszonylag jól, kibővítették mindenféle dolgokkal, utánaa minisztériumok, a központi intézmények és az ügynökségek elkezdték fokozatosan komplikálni, túlszabályozni, olyannyira, hogy most már nagyon sok az ellentmondás, nagyon sok az átfedés, nagyon sok a hiány. Azok az intézkedések, amelyeket az utóbbi években hoztak, messze a legrosszabbak, és éppen azok a cikkelyek, amelyekkel a legtöbbet kell törődni. Mindenki tudja, hogy nagyon rossz a közbeszerzési törvény, mégsem akar senki változtatni rajta. Az, hogy egy egész országban nem lehet biztonságosan végigvinni egy közbeszerzést, valami elképesztő. Mindenki csinálja, de senki nincs biztonságban, bármelyik pillanatban megbírságolhatják. Éppen az az állami hatalom, amelyik beismeri, hogy rossz a törvény, végzi az ellenőrzést és kötelezi a törvény betartását. Nagyon sok esetben ugyanazokat az adatokat kéri több minisztérium, amelyek egy hosszú munka eredményeként már felkerültek például a pénzügyminisztérium rendszerére.

Vannak olyan törvények, amelyek elvben és szándékban jók, de a gyakorlatban nem lehet alkalmazni őket. Ilyés Gyula a sporttörvényt hozta fel példának. Megjelent egy kormányrendelet, hogy öt százalékot lehet sportcélokra elkülöníteni a költségvetésből. Megvan a törvény, de nem lehet alkalmazni.

Ilyés szerint sokan örülnek annak, hogy a helyi tanácsok határozzák meg a polgármester és a közalkalmazottak fizetését. Ez csak részben van így. A fizetéseket a törvény szabja meg. Elég fix az, hogy milyen kategóriákban mennyi lehet a fizetés. Meg lehet szabni helyi szinten, hogy ki hova álljon be a rendszerbe, elvben ez az elgondolás is jó. Eddig a polgármesternek és a tanácsnak nem volt semmilyen eszköze, hogy a fizetéseket az elvégzett munka arányában szabja meg, ez a törvény viszont lehetőséget nyújt, hogy megoldásokat találjanak a visszásságokra. A gyakorlatban három dolog fog kikerekedni: lesznek polgármesterek és tanácsok, amelyek politikai vagy más szempontok miatt igazságtalanul fogják megállapítani a béreket, lesznek, akik veszíteni fognak a törvény alkalmazásával, ezek elkezdenek majd pereskedni (nem lehet tudni, hogy a bíróságok hogyan fogják kezelni ezt a témát, megtehetik azt, hogy ha valaki kapott egy jogot egy rendszerben, azt nem lehet elvenni, na de meddig?), és ez rengeteg feszültséget fog okozni intézményeken belül. Vannak, akik sokat dolgoznak kevés pénzért, és vannak akik keveset dolgoznak sok pénzért. Hogyan lehet helyreállítani ezt a helyzetet? Egy polgármesteri hivatal teljesítménye attól függ, hogy a köztisztviselők mennyire jól, normálisan, figyelmesen, aktívan, építően állnak hozzá a munkához. Nem mindegy, hogy például a beruházási osztályon előre gondolkodnak, terveznek, javasolnak, időben elvégzik azokat a procedúrákat, amik kellenek ahhoz, hogy ha megvan a pénz, lehessen kilicitálni a munkálatot, vagy elhúzzák akár egy évig. Egy építkezési engedélyt ki lehet adni három nap alatt, de el lehet húzni egy évig is. Most sokan örülnek, hogy magasabb fizetéssel motiválni lehet embereket, közben a törvény nem mondja ki, hogy ki lehet tenni köztisztviselőket, a feladatköreit nem lehet megváltoztatni. Több a hátránya, mint az előnye az új intézkedésnek — összegezte az elöljáró.

Elek György