Idén is hatékonynak bizonyult az évente egyszeri, különleges ébresztő Avasújvárosban — a Bokréta Néptáncegyüttes tagjai kora reggel szekérre pattanva járták végig a település utcáit s népdalokkal, kurjongatásokkal ébresztették a helybelieket —, hiszen több mint hatszázan gyűltek össze a református egyházközség szőlőhegyen álló hegyi házánál, hálát adni a szőlőtermésért és mindazért, amivel a Fennvaló megáldotta őket; most is külön kegyelemként ragyogó napsütésben,  a természet aranyló-rozsdálló ölelésében.

„Hálát lehet és kell adni akkor is, amikor valamiből kevesebb van!” — hangsúlyozta Gellén Máté hajdúböszörményi lelkipásztor, aki a 90. Zsoltár válogatott verseire alapozta ünnepi igehirdetését. Arra a nagyon egyedi, érzelmekkel teli zsoltárra, azokra a versekre, amelyeket Mózes a negyven évnyi pusztai vándorlás végén írt. Sok öröm, de még több bánat érte, de a kilátástalanság ellenére feltétel nélkül hisz Istenben, nem perlekedik Vele s nem az izgatja: mikor érnek már végre az ígéret földjére. „Nagyon csodálatos, ahogy a kiszolgáltatott, vándorló Mózes így tud felnézni és szólni Istenhez. Örök érvényű példa a ma élő ember számára is. Meglátni az Úrban a Mindenhatót, Aki a nehézségek, a kétségbeesés fölött is úr. Olyan Isten, aki emlékszik arra mit ígért, mindent pontosan elrendelt, és mindenből ad eleget.” — fogalmazott. Szavai most annál is érvényesebbek voltak, mivel idén a szárazság és nagy meleg miatt jóval kevésbé volt bőséges a szőlő és gyümölcstermés, mint tavaly.
Köszöntőjében Dinya Judit, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának külgazdasági attaséja a bor és a kenyér szakralitásáról beszélt, s mint kiemelte: a bor sajátos kommunikációval rendelkezik.
„Talán soha nem láttam még ennyi kisgyermeket a Hegyi Prédikáción, mint most” – mondta Pataki Csaba megyei tanácselnök, azt kívánva, hogy 250 év múlva is gyűljenek össze október utolsó vasárnapján az avasújvárosi szőlőhegyen több mint félezren hálát adni. 
A két testvértelepülés, Petneháza és Kállósemjén korábbi és jelenlegi polgármesterei „hozták a jókívánságokat” s adták át az egybegyűlteknek, illetve annak kapcsán, hogy Avasújváros és Kállósemjén kerek húsz éve testvértelepülés, stílusosan egy boroshordót is hoztak. 
A köszönet hangján szólalt meg Nagy Szabolcs parlamenti képviselőjelölt, hiszen mint mondta, érzi azt: itt nem megerősítésre, nem iránymutatásra van szükség, az avasújvárosiak jó úton járnak, tudják mi a feladat s azt hogyan lehet elérni a célt.
„Gyönyörű táj,  szép idő, nagyszerű közösség, nagyon sok gyermek — kell ennél több? ” — summázta Kallós Zoltán parlamenti képviselőjelölt, hozzátéve: jó, hogy a szülők elhozták a gyermekeket, hiszen már egészen kicsi kortól meg kell tanulniuk megköszönni amit kapnak, és hálát adni.
A hálaadó ünnepséget követően a gazdák vendégül látták ismerőseiket, rokonaikat, az egyházközség hegyi házának pincéje is megtelt atyafiakkal, akik a  termés minősége–mennyisége megvitatása mellett meg is kóstolták az aranyló olajként csillogó borokat.