Most tíz éve a szatmárnémeti Láncos-templomból indult önálló útjára az erdélyi nemzeti önrendelkezési mozgalom. Az évforduló megünneplésére ugyanitt gyűltek össze az autonómia hívei.

Az emlékezés és folytatás jegyében telt meg szombat délelőtt a szatmárnémeti Láncos- templom. A Szózat hangjaival kezdődő ünnepi istentisztelet Tőkés László által kifejtett alapigéje — „válaszd azért az életet, hogy élhess!” — egyszerre kapcsolódott az utóbbi tíz év történéseihez és az autonómia évének aktualitásához. A prédikációba pedig belefért — a biblia sok ezer éves tanításainak ma is kézenfekvő igazságán kívül — a párhuzamok hosszú sora. A rendszerváltás Temesvárának a diktatúra zsarnokságával való szembefordulása, küzdelme és Szatmárnémeti méltó folytatásra, nemzeti önépítkezésre hívó, csöndes igaza. Történelmünk, múltunk az ige tükrében. Élt régen egy nép Izrael földjén, lét és nemlét határán. Eltűnhetett volna, mint annyi más. Nem így lett. Isten népe volt? És mi? A magyarokat az egyik legrégibb államalkotó nemzetként tartják számon Európában. Élünk, vagyunk: megtartott az Isten. De Isten után rajtunk is múlik, ezután mire visszük, mi lesz velünk. A huszonhárom évvel ezelőtti „felszabadulásunk” után tovább kell lépni, vagy összeroppanunk a történelem terhei alatt. Ha vétettünk ezalatt, isszuk a levét. Választani kell ismét, a népet fel kell rázni, visszatéríteni Isten útjára. Most az a tét: megmaradunk, megmaradhatunk-e Erdélyben, vagy a nyakunkba vesszük a világot, esetleg elpusztulunk, mint az utóbbi két évszázad embermilliói? És minket a diktatúrák önkényénél nagyobb veszély: az önpusztítás, elapadás, önsorsrontás is kísért. Meg kell állnunk ezen az úton, őszintén szembenézve helyzetünkkel újraépíteni a nemzetet. Ha kimerülnek lelki erőforrásaink, végünk. Válasszunk hát jól: az önrendelkezést, az életet.

A többiek

Ezután a Börvelyi Református Énekkar műsora, Wass Albert-szavalat és köszöntők következtek. Korda Zoltán református lelkész házigazdaként szólt a megjelentekhez. Szászfalvi László magyar országgyűlési képviselő és miniszteri biztos „nemzeti tudatunk, édes anyanyelvünk, élni akarásunk” megtartásának jelentőségét kiemelve beszélt azokról, akik tíz évvel ezelőtt „nem valaki ellen, de mindannyiunkért” kezdtek itt el valamit. Magyarország kormánya igyekezett, igyekszik támogatni a határokon kívül szakadt magyarság önmegtartó törekvéseit, de sok fontos lépést magunknak kell megtennünk. Mindannyiunknak úgy kell cselekednünk, hogy megmaradjunk. Ékes Ilona országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás bizottságának küldötte ezt a gondolatot folytatta tovább, kifejtve, hogy az autonómia különböző formáinak megteremtésére irányuló törekvés egy nemzet élni akarásának kifejezése. Az ünnepség templomi részét Budean-Mihály Judit zongora-, illetve Vitéz Mihály András hegedűművész fellépése zárta.

Báthory Éva