Mindent bevetettek a börvelyi hagyományőrzők a siker érdekében: a helyi Bekek Néptánccsoport tagjai szüreti mulatságot szerveztek, míg az asszonyok a messze földön ismert börvelyi csodafánkot is megsütötték.

Szüreti felvonulás és bál volt szombaton a Nagykároly közelében található, meglehetősen népesnek számító Börvely községben. Az RMDSZ helyi szervezete és a Bekek Néptánccsoport tagjai szervezték a két eseményt, melyek nagy érdeklődés mellett zajlottak. Az önkormányzat képviselői, a hagyományőrzőkkel karöltve a délelőtti óráktól kezdve, a Tasnádon szervezett LEADER Napon szerepeltek, majd hazatérve, a szüreti felvonulás és bál előkészítésével voltak elfoglalva. Az asszonyok még Tasnádon, hatalmas mennyiségben készítették el a börvelyi csodafánkot, mely nem csak a megyében, hanem már az országhatárokon kívül is széles körben ismert és nagy népszerűségnek örvend. Azért fontos ezt megemlíteni, mert bár a szüreti bál batyus jellegű volt, a szervezők a résztvevőknek és a vendégeknek kedveskedtek a finomsággal.

„Vendégváró falatkákkal, édes és sós finomságokkal is készültünk az esti mulatságra. A munkából a község több háziasszonya kiveszi a részét, együtt a tiszteletes asszonnyal, aki még a kultúrotthon díszítésében is segített. Csapatmunka eredménye a szombati két rendezvény, úgy a szervezés, mint az előkészületek. Igyekszünk tenni a községért, a közösségért, a hagyományőrzésért. Ettől az ötlettől vezérelve alakult meg a Bekek Néptánccsoport is, mely egy tettre kész kis csapattá kovácsolódott” — magyarázta lapunknak a szüreti mulatság előkészítésében tevékeny részt vállaló Kiss Hajnalka tanárnő. (A Bekek Néptánccsoport 2013 tavaszán alakult. A csoport elnevezése a település egyik határrészét takarja, azt, amelyik közvetlenül a hajdani Ecsedi-láp mellett található.)

A szüreti felvonulás a börvelyi Petőfi Sándor művelődési ház elől indult. Itt gyűltek össze a felvonulás résztvevői: a Bekek Néptáncegyüttes, a nagykárolyi Rekettye Néptánccsoport, valamint a nagyecsedi Árvalányhaj Hagyományőrző Csoport tagjai, hogy előbb táncot bemutatva, majd szekérre ülve lovas kísérettel, hangos énekszóval hívogassák a helybelieket a bálra. A felvonulás az egész falun átvonult, s szinte minden börvelyi kijött háza elé, hogy megcsodálja a táncosokat.

Az esti bálon több százan vettek részt. A helyieken kívül ott voltak a nagyecsediek, akik szintén műsorral készültek az alkalomra. Amint azt Kiss Hajnalkától megtudtuk, a helyi szintű szervezkedések egyik legnagyobb ellensége a passzivitás, hiszen nagyon nehéz rávenni a börvelyieket (is), hogy kimozduljanak és részt vegyenek hagyományőrző rendezvényeken. A mulatságra mégis szép számban érkeztek. A talpalávalót a helyi zenekar szolgáltatta, s amikor a csapat megpihent, a néptánccsoportok vették át az irányítást. Az éjszaka folyamán tombolasorsolás is zajlott, melynek során értékes nyeremények találtak gazdára. A szervezők remélik, hogy a szüreti bál hagyományát sikerül megőrizniük és évről évre olyan színessé tenniük, hogy egy idő után már kicsi legyen a bálozók számára a művelődési ház épülete.

Tőtős Tímea