Egy kis odafigyeléssel és az unalomig ismert, de hasznos tanácsok betartásával elkerülhetjük, hogy a kellemes nyaralásból hazatérve rossz meglepetés, kiürített otthonunk fogadjon — vagy épp akkor „rámolják” ki a házat, amíg a család a kertben piknikezik.

Idén először Európa-szerte június 19-én a lakásbetörések megelőzése kerül a rendőrségek prevenciós tevékenységének fókuszába — s messze nem véletlen a dátumválasztás, hiszen így nyár derekán sokan már el is indultak vakációzni, sokan a következő hetekben teszik, és egyáltalán nem mindegy, hogy a jól megérdemelt pihenésből hazatérve rossz meglepetésként feldúlt lakás, kirabolt otthon fogadja-e őket. „Hagyja a meglepetéseket a nyaralására!” — fogalmaz a kontinensnyi kampány szlogenje, emlékeztetve ugyanakkor arra is: otthona biztonságáért mindenki maga tehet a legtöbbet, míg a Szatmár Megyei Rendőr-felügyelőség összesítéséből kiderül, hogy 2019 első öt hónapjában 151 lakásbetörést jelentettek a pórul járt személyek. Az esetek zöme vidéken történt, hiszen egyrészt ott még nagyobb bizalommal vannak egymás iránt az emberek, s a kapu vagy ház kulcsát csak este, lefekvéskor szokás ráfordítani, másrészt az avasi falvak fél évekig lakatlan, teljesen bebútorozott, felszerelt házsorai lépes mézként vonzzák a betörőket.

A közösségi média nem utazási napló

Amikor nyaralni indulunk — főleg hosszabb, két-három hetes időtartamra —, kérjünk meg egy rokont, ismerőst: járjon át a lakásba és keltse azt a látszatot, mintha otthon lennének, húzza el a függönyt, és mindenképp vegye ki a leveleket, újságokat a postaládából (a telített levélszekrény ugyanis az egyik legbiztosabb jelzés a hátsó szándékúak számára). Az is nagyon fontos, hogy a szomszédok alapvetően ismerjék egymást, hiszen a jó kapcsolatnak köszönhetően megkérhetjük őket, hogy tartsák szemmel otthonunkat a távollétünk ideje alatt. És az egyik legfontosabb — nem csak a nyaralási időtartamra érvényes — tanács, amelyet sajnos még mindig nagyon sokan teljesen figyelmen kívül hagynak: ne kürtöljük világgá a különböző közösségi portálokon, hogy elutaztunk, s hogy mennyi ideig áll üresen lakásunk, házunk! Talán egyesek számára (még mindig) meglepő a hír, de a betörők is facebookoznak, twittereznek — sőt, egyfajta vadászterület számukra a közösségi virtuális világ, és szintén valóságos „táncra kérés” a számukra egy-egy — „Most három hétig Mallorcán nyaralunk.” vagy „Olyan mesés a horvát tengerpart, még öt napig élvezhetem.” — bejegyzés, akárcsak a reptéri becsekkolás hírül adása. És bármily meglepő, a betörők számolni is tudnak, a bejegyzés dátumához hozzá tudják adni a szövegben szereplő napok számát, s pontosan tudják, mennyi idő áll rendelkezésükre a terep/lakás/ház megfigyelésére és betörésre.

Nyitott (nem csak hátsó) ablak

Minden nyári szezonban sikerül kézre keríteni egy-két olyan sorozatbetörőt, aki nem tett mást, csak élt a nyitva hagyott/kibuktatott ablak lehetőségével, hiszen a tolvajok ellen nem véd sem a szúnyogháló, sem a részben leeresztett redőny. A rendőrök nem győzik hangsúlyozni: sok esetben az sem zavarja az alkalmat kihasználó besurranó tolvajt, ha a család otthon van — csak épp a kert végében hűsöl, vagy földszinti tömbházlakások esetében a másik oldalra nyíló szobában vannak, tévéznek, alszanak, de olyan lakáskifosztásra is voltak már példák, amikor a tetőről ereszkedtek be a legfelső emeleti lakás erkélyére, és a nyitott teraszajtón sétáltak be a szobába. Arra pedig külön felhívják a figyelmet: mikor elmegyünk otthonról, ne hagyjuk nyitva a kamra-, fürdőszobaablakot sem, és zárjuk kilincsre a termopán ablakokat, erkélyajtókat, ha ugyanis kibuktatva hagyjuk, az a tolvajok számára szinte felér egy „táncra kéréssel”, ugyanis egy csavarhúzó segítségével pillanatok alatt ki tudják nyitni. Amennyiben megoldható, akkor az ilyen, kiemelt rizikófaktorúnak minősülő lakások ablakaira szereltessünk biztonsági rácsot vagy más biztonsági berendezést, és az ablakok köré-elé ne szereljünk olyan eszközöket — például masszív virágtartókat/ládákat —, amelyek alkalomadtán kapaszkodó gyanánt is szolgálhatnak az illetéktelen behatolóknak, megkönnyítve bemászásukat. A rendőrök ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet (de sajnos mégsem hallja meg mindenki…): használjuk a zárakat, mert csak az véd a tolvajoktól. Akkor is fordítsuk rá a kulcsot, ha csak a szomszédig „ugrunk át”; és akkor is, ha kaputelefonos, zárt lépcsőházban lakunk, magánházak esetében pedig ne feledkezzünk meg a garázsról és a fáskamráról sem! Lehetőleg ne helyezzünk el rejtett tartalékkulcsot az általunk biztosnak vélt helyen (lábtörlő alatt, ablakpárkányon, virágcserép tányérjában) — a betörők ezeket a helyeket mind jól ismerik, és azonnal ott fogják keresni a tartalékkulcsokat. Magánházak esetében nagyon hasznosak a mozgásérzékelővel ellátott kültéri lámpák, nem egy tolvaj járt már pórul ezeknek köszönhetően akció közben.

Szabó Kinga Mária