Néhol a hidegháború idején sem volt ilyen feszült a helyzet, mint ma. Nemcsak terrorfenyegetések, hanem terrorcselekmények is félelmet keltenek és nem is akárhol: Európa szívében, Franciaországban és Belgiumban, ahol már elég rég úgy tűnik, hogy béke, nyugalom és jólét uralkodik. A német kancellár még mindig kitart azon véleménye mellett, hogy a terrorcselekedeteket nem kell összefüggésbe hozni a bevándorlással, még akkor sem, ha a terroristák együtt érkeznek a bevándorlókkal. Akkor mi miatt történnek a terrorcselekmények, mi miatt erősödik a terrorfenyegetettség, melynek következtében leáll az élet Brüsszelben, és Európa-szerte eurómilliárdokat kell költeni a közbiztonság megerősítésére és a terrorelhárításra? Angela Merkel német kancellárnak tudnia kell valamit, amit nem árul el még pártja és koalíciós partnerei vezéregyéniségeinek sem. Háborús helyzet alakul ki az egész világon, egymásra mutogatnak a nagyhatalmak vezetői, de semmi jel nem mutat arra, hogy bárki közülük a megoldást keresné. Az USA büszke a több mint kétszáz éves demokráciájára és arra, hogy ez idő alatt Amerika területén nem volt háború, de arról hallgat, hogy a több mint kétszáz év alatt ritkán fordult elő, hogy az amerikai hadsereg ne vett volna részt más kontinenseken zajló háborúkban. Az USA a fegyver- és gyógyszergyárak, valamint a bankok munkájára épül. Ha van háború, jól jövedelmeznek a fegyvergyárak, a gyógyszerek már békeidőben is a legkeresettebb termékek, a fegyver- és gyógyszergyárak profitja pedig gazdagítja a bankokat. Oroszország ezt nem nézi jó szemmel. Vissza akarja szerezni világhatalmi szerepét, amit a hidegháború idején veszített el. Ehhez segítségre van szüksége. A hidegháború elvesztésével a volt szocialista országokat is elvesztette, most az a kérdés, mit kell tegyen ahhoz, hogy pártfogókra találjon. Az Európai Unióra vonatkozó álmok meghiúsultak, a csatlakozási ígéretek nem valósultak meg, recseg-ropog a nem is olyan régi kapocs. Merkel szavainak már nincs hitele. A magát kereszténydemokratának nevező politikus a kereszténységnek még a gyökereit is megpróbálta kitépni. Liberalizmusával erkölcsileg teljesen tönkretette az Unió szellemiségét. Az iszlám megszállással Európa elveszítette arculatát, hogy mennyit tartott meg erejéből, az kiszámíthatatlan. Az USA célja Európa elgyengítése, Oroszország célja az USA elgyengítése. Mit tehet ebben a helyzetben Európa? Meg kell védje magát az Iszlám Államtól, meg kell védje magát az amerikai nyomástól és befolyástól, rendeznie kell a viszonyát Oroszországgal. Mindezt egy háborús helyzetben, háborús hangulatban. Számítani kell viszont arra is, hogy a bevándorlás tovább folytatódik. Hogy egy idő után ki lesz a többség és ki lesz a kisebbség Európában, arra gondolni sem merek.

Elek György