„Vallom, hogy ha írok, az igazat írom, ezzel azt a nem hazudást terjesztem, amit Ilyés Gyula költőóriás kötött az utókor költőinek a lelkére” — vallott késztetéséről Müller Dezső nyugalmazott lelkipásztor Alámerül Atlantiszom címet viselő verseskötetének tegnapi, lázári bemutatóján a résztvevők előtt: „Ha a Fennvaló is úgy akarja, folytatni fogom a versírást, és ezzel együtt a nem hazudást sem hagyom abba.”
Müller Dezső azt állítja, azon van, hogy meghazudtolja azokat a többeket, akik már korábban elkezdték a költészetet temetni azon gondolat mentén, hogy az már egy idejétmúlt kultúrvonal, nem elég korszerű, ezért nem tudja megszólítani a ma emberét. Müller ehhez képest minden erejével azon van, hogy megszólítsa a ma élőket, és ehhez négy ciklushoz nyúl új kötetében, amelyek mindegyike személyes hangvételű. A kötet címe Alámerül Atlantiszom, ez maga is nyomasztó hangulatot sugall, ez a Holdfogyatkozás című ciklusban köszön vissza leginkább, amelyiket elhunyt szerettei emlékének tart fenn, és amiről a vasárnapi bemutatón úgy beszélt, hogy ennek inkább a Gyászmise vagy Rekviem címet kellett volna adnia. A Veletek tisztulok ciklus személyes hangvételű verseit tartalmazza, az Alámerül élete sebeiről és a maga szomorúságáról szól.
A kötet utolsó ciklusa a Haikuk címet viseli, a japán stílusú háromsoros versek oldják a korábbi részek komor hangulatát. Müller a bemutatón a költészet ítélkezőit is megintette: nem méretében kell a verset mérni, hanem mélységében.
Aki érdeklődne Müller Dezső Alámerül Atlantiszom című kötete iránt, az a lázári református lelkészi hivatalban juthat hozzá a verseskötethez, ha pedig személyesen a szerzőtől venne át dedikált példányt, a 0261.753.413-as számon egyeztethet.

Princz Csaba