Katalin napján hajtották ki utoljára a csordát, és ekkortájt rendezték az év utolsó lakodalmát, táncmulatságát is, a Márton-napkor kezdődött „kisfarsang” zárónapja, hiszen Katalin-nap után már az adventi időszakra készülődtek.

Szerelmi varázslások napja is, szokás volt Katalin-napján valamely gyümölcsfa ágát vízbe tenni – ez volt a Katalin-gally – , ha ez karácsonyig kivirágzott, azt jelentette, hogy az a lány, aki az ágat vízbe tette, a következő évben férjhez mehet. Külön érdekesség, hogy ezt a napot sok helyen a férfiak böjtöléssel töltötték, abban bízva, hogy éjszaka megálmodják jövendőbelijüket.
Sóvidéken a lányok Katalin-napi szokása az orgonaág virágoztatása volt. Vizes edénybe néhány orgonaágat állítottak és mindegyiknek legénynevet adtak. Úgy tartották, amelyik ág kivirágzik karácsonyra, olyan nevű legény lesz a leány jövendőbelije.

Időjóslás és dologtiltás

Különböző mondókák utalnak arra az általános népi megfigyelésre, hogy ha Katalinkor enyhe, esős idő van, akkor hideg, havas lesz a karácsony – és fordítva: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog.” „Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik” és „Ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz.”

Számos helyen dologtiltó nap volt Katalin-nap, főleg a kerekek forgásával kapcsolatos munkák voltak tilosak, ugyanis Alexandriai Szent Katalint kerékbe törték (ő a molnárok, kerékgyártókés filozófusok védőszentje is). Sok településen leálltak Katalin-napkor a malmok, kendergyárak, sőt, néhol még a szekereket sem használták, hogy egyetlen kerék se forogjon, de nem volt szabad szántani, kenyeret sütni, illetve semmiféle női munkát végezni.

Alexandriai Szent Katalin

Alexandriai Szent Katalin a tizennégy segítő szent egyike volt. Nevének jelentése: korona, illetve mindig tiszta. Katalin életéről keveset tudunk, valószínűleg előkelő alexandriai család sarja volt, és a tudományoknak szentelte rövid életét. Maxentius császár alexandriai látogatása idején a lány megtagadta a bálványáldozatban való részvételt, az uralkodó értésére adva ezzel, hogy ő keresztény. 

A császár ötven pogány filozófust rendelt Katalin meggyőzésére, azonban valamennyien megtértek a lány hatására, ezért megégették őket. A császár ezután felkínálta Katalinnak a császárnői trónt azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Ő azonban egyértelműen visszautasította a kísértést. Maxentius ezután erőszakhoz folyamodott, ólmos ostorokkal megostoroztatta, majd börtönbe vettette a lányt, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta fel. 
Hírére a császárné is eljött, hogy megnézze, s Katalin olyan hatással volt a kíséretében lévő testőrtisztre, hogy az katonáival együtt keresztény hitre tért.
Ezután egy éles késekkel kirakott kerékre kötözték Katalint, amely azonban az imájának hatására darabokra tört. A császárné kérlelte urát, hogy hagyjon fel a harccal, amelyet Isten ellen folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a császár megkínoztatta, majd a kereszténnyé lett testőrtiszttel és katonáival együtt lefejeztette, végül pedig kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le. A legenda szerint, amikor a feje lehullott, testéből vér helyett tej folyt, majd angyalok a Sínai-hegyre vitték, ott temették el. Sírja fölött áll ma a Szent Katalin-kolostor.

Tisztelete a nyugati és keleti egyházban egyaránt igen elterjedt, a középkor egyik legnépszerűbb női szentje volt.
Bölcseleti fakultások, teológusok, filozófusok, ügyvédek, tudósok és diákok, valamint a molnárok, a fuvarosok, kerékkel kapcsolatos vértanúsága miatt pedig a bognárok és a kerékgyártók védőszentje. Kerékkel és karddal ábrázolják. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek ígért segítséget, a kórházak támogatójaként is megjelenik; s mert a börtönben sem tört meg, a foglyok is hozzá folyamodtak oltalmazásért.

Alexandriai Szent Katalin után Katalin kerekének hívják a román és a csúcsíves stílusú templomok fő homlokzatán a bejárati ajtó fölötti nagy ablakot, melynek küllős díszítése a kerékre emlékeztet.

Ma is kedvelt keresztnév

Noha az egyiptomi-görög eredetű Katalin (Aikateriné vagy Aeikatherina) jelentése nem egyértelmű, világszerte ismerik és használják: szentek, történelmi személyiségek és uralkodónők neve. A név gyakoriságát jól érzékelteti, hogy például az asszonyait sűrűn váltogató VIII Henrik angol király 6 felesége közül hármat Katalinnak hívtak.  Magyarországon a keresztes hadjáratok óta az egyik legkedveltebb női név – különböző változataival, pl Kitti, Karin, Kata, Katrin stb.
A név a britek körében is sokadik reneszánszát éli, mióta a királyi család a polgári származású, de annál közkedveltebb Kate Middleton-nal gazdagodott, aki ráadásul anyakirálynő is lesz valamikor.

Hírszerkesztő