Vasárnap a reformáció emléknapja alkalmából megtartott úrvacsorával egybekötött istentiszteleten emlékeztek meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről, akinek megkoszorúzták a szobrát.

A Szatmár-Szamos-negyedi Református Egyházközségben minden évben, az október 31-hez közeli vasárnapon megemlékeznek Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről, akinek a nevét viseli a templom körüli tér. Az ünnepi istentiszteleten Bogya-Kis Mária lelkipásztor Dániel próféta könyvének arra a részére építette igehirdetését, amikor Nebukadneccar király Dániel három barátját, Sadrakot, Mésakot és Abédnegót az égő kemencébe dobatta, mert azok nem voltak hajlandók megtagadni a hitüket. A király a leigázott nép lelkét is ki akarta sajátítani. Jézust is megkísértette a Sátán, s ugyanilyen kísértések érik az embereket is nagyon sokszor életük során. Vannak, akik engednek a csábításnak, vannak, akik kitartanak hitük mellett. Mindig kérdés, hogy honnan származik a vallástevők nagy ereje. A válasz mindig ugyanaz: Istentől. Az egyházat megreformáló Luther is a bibliai igékből kapott bátorságot a wormsi birodalmi ülésen. Bethlen Gábor is a Bibliából merített, Pál apostolnak a szavai lettek élete mottójává: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenük?” Ezek a példák ott kell hogy legyenek mindig előttünk ma is, amikor döntéseket hozunk — hangsúlyozta az igehirdető.

A reformációról és abban Bethlen Gábor fejedelem szerepéről Kónya László történelemtanár tartott előadást. Olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogy miért van szükség egyházra, templomra és egyházi közösségekre. Kónya László elmondta, hogy mivel élete egy részét Magyarországon tölti, azt tapasztalja, hogy ott eléggé erős lett az egyházellenes gondolkodás. Erdélyben azért hódított teret a reformáció, mert sokan felismerték, hogy a reformátorok nem csak az egyházat védték, hanem a nemzet megmaradását is ebben látták, ugyanis a templom és az iskola bástya a nemzet védelmében. Bethlen Gábornak az ellenreformáció idején nagy szerepe volt a hit és a nemzet megőrzésében.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere hangsúlyozta, hogy Bethlen Gábor idejében volt Erdély aranykora. Sajnos ma már nincsenek Bethlen Gáborok, nincsenek Bocskai Istvánok. Ahogy végignézünk Európán, azt látjuk, hogy egyre inkább egy elfajult, értékét vesztett világban élünk. Jó itt lenni Szamos-negyed egyházközségében, mert erőt lehet meríteni az egyház és a magyarság megtartásából. Van egy mondás, miszerint a történelem ismétli önmagát. Száz éve, amikor vitéz nagybányai Horthy Miklós bevonult Budapestre, azt mondta, hogy Budapest megtagadta ezeréves múltját, és vörös rongyokba öltözött. Ez a történet október 13-án megismétlődött. Vajon a jók megismétlődnek-e a történelemben? Ezt nem tudhatjuk, de tudhatjuk azt, hogy a nagy fejedelmek, a nagy magyar vezetők mindig imádkoztak. Döntéseikhez mindig Istentől kértek tanácsot. Ha ma nincsenek is olyan vezetőink, mint amilyenek évszázadokon át sok esetben voltak, mindig megvan az a lehetőségünk, hogy a Jóistenhez forduljunk segítségért — fogalmazott Kereskényi.

Az istentiszteleten énekelt az egyházközség vegyes kórusa és az ifjúsági kórus, az ünnepség végén pedig megkoszorúzták a templomkertben lévő Bethlen Gábor-szobrot.

Elek György