Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerint fertőzöttgyanúsnak minősül bármely személy, akinél fellép a jellegzetes (korábban már meghatározott) klinikai tünetegyüttes. Valószínűsíthető esetnek minősül az a személy, akinél teljesülnek a klinikai kritériumok, és egy igazoltan fertőzött személy kontaktja. Igazoltan fertőzöttnek minősül az a személy, akinél laboratóriumi vizsgálatok kimutatják a SARS-CoV-2 vírussal való megfertőződést, a klinikai tünetektől függetlenül.

„Minden fertőzöttgyanús személy esetében kötelező elvégezni a koronavírustesztet” — szögezi le az intézet. Közvetlen kapcsolatnak minősül: a koronavírusos beteggel egy háztartásban élő személy; az a személy, aki közvetlen fizikai kapcsolatban állt egy koronavírusos személlyel (például kezet fogott vele, és nem mosott kezet közvetlenül ezután); az a személy, aki közvetlenül érintkezett egy fertőzött szekrécióival (például köhögés révén, vagy kesztyű nélkül megérintette a zsebkendőjét).

Közvetlen kapcsolatnak minősül továbbá az a személy, aki 15 percnél hosszabb ideig két méternél kisebb távolságra tartózkodott egy fertőzöttől; az a személy, aki 15 percnél hosszabb ideig két méternél kisebb távolságra tartózkodott ugyanabban a helyiségben — például tanteremben, ülésteremben, kórházi váróteremben — egy fertőzött betegtől; az egészségügyi személyzet tagja vagy más személy, aki közvetlen ellátást nyújt egy fertőzött betegnek, vagy a laboratóriumi személyzet olyan tagja, aki védőfelszerelés megfelelő viselése nélkül nyúlt hozzá a fertőzött betegtől vett mintákhoz. Aki megfelelő maszkot vagy védőfelszerelést viselt, és betartotta a fizikai távolságot, nem minősül közvetlen kapcsolatnak.

Honnan ered a fertőzés?

A COVID-19-eset közösségi eredetű vagy egészségügyi ellátással kapcsolatba hozható okból eredhet (IAAM), az alábbiaktól függően: a laboratóriumban történő megerősítés időpontját megelőző napok száma az egészségügyi egységbe (kórház, dialízisközpont) vagy a bentlakásos központba való beutalás után (1. nap); az epidemiológiai vizsgálat érvei a közösségi eredet vagy az IAAM vonatkozásában (az eset egyik vagy másik eredetű fertőzésgóchoz tartozik).

A következő esetek fordulhatnak elő:

— kórházba beutalt személy közösségi eredetű fertőzéssel, ha a koronavírus-fertőzés tünetei már a kórházba utaláskor vagy az ettől számított 48 órán belül jelentkeznek; a tünetek a kórházba utalást követő 3–7. napon jelentkeznek, és erős a közösségi fertőződés gyanúja (például a páciens egy fertőzési gócból érkezik);

— kórházba beutalt személy ismeretlen eredetű fertőzéssel, ha a tünetek a kórházba utalást követő 3–7. napon jelentkeznek, és nincs elégséges információ a fertőzés eredetét illetően;

— kórházba beutalt személy, aki valószínűleg a kórházban fertőződött meg, ha a tünetek a kórházba utalást követő 8–14. napon jelentkeznek; a tünetek a kórházba utalást követő 3–7. napon jelentkeznek, és erős az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozható fertőzés gyanúja;

— kórházba beutalt személy, aki a kórházban fertőződött meg: a tünetek a 14. napon vagy azt követően jelentkeznek.
Az Országos Közegészségügyi Intézet leszögezi, hogy az egészségügyi személyzet esetében minden egyes esetet egyénenként kell megvizsgálni a fertőzés eredetének szempontjából.

COVID-19-cel igazolt beteg elhalálozásának minősül minden olyan haláleset, amely igazoltan koronavírussal fertőzött személynél következik be, leszámítva azokat az eseteket, amikor az elhalálozásnak más egyértelmű oka volt, amely nem hozható összefüggésbe a COVID-19-cel (például sérülés, akut vérzés, szívinfarktus, agyvérzés stb.).

Az igazoltan COVID-19-fertőzöttek elhalálozása nem írható más, korábbról fennálló betegségek (például rákos vagy hematológiai megbetegedések stb.) számlájára, és ilyen esetekben is a COVID-19-et kell feltüntetni a halál okaként, függetlenül attól, hogy más társbetegségek is fennálltak, amelyek esetleg súlyosbították a COVID-19 lefolyását. A halotti bizonyítványban a COVID-19-et kell megjelölni a halál okaként minden olyan elhunyt személy esetében, akinek halálát a koronavírus okozta vagy okozhatta, esetleg hozzájárult ahhoz — szögezi le az INSP.

Van oltás? Nem kell teszt

Az INSP leszögezi továbbá, hogy mentesülnek a tesztelés kötelezettsége alól azok az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő tünetmentes személyek, akik megkapták a koronavírus elleni oltás mindkét dózisát, és a második dózis beadását követően eltelt legalább 10 nap.

Az Országos Közegészségügyi Intézet szerdai döntése szerint tehát kórházba utaláskor azok a személyek mentesülnek a kötelező Covid-teszt elvégzése alól, akik jelentkezésük előtt legkevesebb tíz nappal már az emlékeztető oltást is megkapták a koronavírus elleni vakcinából, és nincsenek Covid-fertőzésre utaló tüneteik. Azokat sem fogják letesztelni, akik más betegségek miatt látogatják meg az egészségügyi intézményeket. Továbbra is tesztnek kell alávetni viszont minden olyan személyt, akinek az új típusú koronavírusra jellemző tünetei vannak, még akkor is, ha az illető már mindkét adag oltást megkapta, és az emlékeztető oltás óta több mint tíz nap eltelt.

Bumbuluţ Krisztina