A Gyümölcsoltó Boldogasszony (latinul: Annuntiatio Beatae Mariae Virginis ) Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepe A katolikus egyház hagyománya e naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját — ugyanakkor a gyümölcsoltó megnevezése jellegzetes magyar nyelvi fejlemény. Nem mellesleg a Kárpát-medencei magyarság vidékenként eltérően emlegeti az ünnepet: Máriának hirdetete napja, Testfogadó Boldogasszony, Asszonyunk Szűz Máriának szeplételen foganatja, Boldogasszony fogadása, Gyimőcsótó is használatos.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a "paraszti mágiának" nagy szerep jut. Nem véletlen tartják ezt a napot a fák oltására, szemzésére legalkalmasabbnak. Amellett, hogy az időjárás ekkor (volt) a legkedvezőbb, a magyar nyelvterületen élő hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. 

Az egyik legfőbb szokás a gyümölcsfák oltása, szemzése dugványozása. Érdekesség, hogy ez oltás ideje Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének hete volt, de napján, március 25-én több helyütt nem oltottak, mert az dologtiltó ünnepnek számított — és nem is ez volt az egyetlen tiltás, hiszen Mária-nap is. A Mária-napok tilalmai általában női munkákra vonatkoztak, helyileg változóan sütésre, mosásra, befőzésre, varrásra.

Gyümölcsoltó dolga megindítani a mezőt a növekedésre, délebbi magyar vidékeken ezen a napon vetették el szabadföldbe a paradicsommagokat. Ilyenkor ültették ki az ősszel beszedett virághagymákat, állítólag a ma kiültetett tulipán és nárcisz húsvétra virágot hoz. De ezen a napon szokás levágni egy-egy barackfaágat, amely a házban bent, egy váza vagy kancsó vízben tartva húsvétra virágot bontott, és nagyon szép tojásfát lehetet rá díszíteni.

Fecskék, békák, méhek

Fecskehívogatónak is nevezik ezt a napot, hiszen ilyentájt kezdenek visszaérkezni hazánkba a tavasz beköszöntével a fecskék, de visszahozza az énekesmadarakat is.  A délvidéken úgy tartották, ha Gyümölcsoltó Boldogasszony napján megszólalnak a békák, akkor még negyven napig hideg időre számíthatunk. Erdély északkeleti részén az volt a megállapítás, hogy ha jó az idő ezen a napon, jó termés várható. „Gyümölcsoltó hidege, a téli hónapok megölője”, azaz ha hideg van, most van hideg utoljára, vége van a télnek.

Fontos határnap volt a méhészek számára is Gyümölcsoltó Boldogasszony. A méhek gondozása a tavaszi kieresztéssel kezdődik, az viszont vidékenként változhat, ezt mikor teszik meg. Moson, Sopron és Vas megyében – a burgenlandi szokásokhoz hasonlóan – már Üszögös Szent Péter napján (február 22.) megemelik a méhkasokat, megkopogtatják, „felébresztik” a méheket. A kieresztés ideje többnyire az időjárástól függ, de általában március végén (József napján, március 19-én vagy Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én), esetleg április első hetében tágítja, nyitja ki a röplyukat a méhész.

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!