Szombaton az erdődi református templomban negyedik alkalommal szerveznek gyülekezeti találkozót. Este jótékonysági bál lesz, melynek bevételét a Drágfi Gáspár Egyháztörténeti Központ és Parókia építésére fordítják. Rácz Ervin helyi lelkipásztorral beszélgettünk.

— Gyakran beszélünk arról, hogy folyamatosan zsugorodnak a magyar közösségek, ezeken belül az egyházi közösségek is, Erdődön viszont gyarapodás tapasztalható. Mi ennek az oka?

— Református szinten ma már a legkisebb közösségekben is van lelkipásztor, ott, ahol van lelkipásztor, jó esetben felpezsdül az élet. Én mindig elgondolkodom a kis közösségek kapcsán — itt most a magyar kis közösségekre gondolok —, hogy nagyon sokan azt tűzik ki célul, hogy megmaradjanak. Szépen hangzó szlogen: a megmaradás. Nagyon sok esetben a megmaradásból maradiság lesz. Miért nem lehetne a fejlődés a cél? A reformáció nem más, mint tradíció és innováció. Vagyis: a hagyományok megőrzése és folyamatos megújulása. Én azt látom, hogy nagyon alacsonyra tettük a mércét, amikor azt mondtuk, hogy megmaradás, mert még azt sem sikerült megugrani. Az erdélyi átlag egy keresztelő, négy temetés.

— Erdődön most milyen magasan van a mérce?

— Az Erdődi Református Egyházközség jelenleg százötvenkét lelket számlál, akiknek egy része lelkes, a másik része nem. Én azokat is számba veszem, akik nincsenek kapcsolatban az egyházzal, esetleg úgy, hogy én meglátogattam őket, de ők nem jöttek el a templomba. Annyit örömmel elmondhatok, hogy az elmúlt három évben kétszer annyi keresztelő volt mint temetés. Hála Istennek sok a fiatal, ami arra enged következtetni, hogy Erdődnek nem csak múltja van, hanem jövője is. Erdőd múltjáról nagyon sokat lehetne beszélni azon kívül is, hogy szeretjük Petőfit, Bakóczot, a várat. Elég gyakran megfeledkeznek arról, amikor Erdődről beszélnek, hogy a Kárpát-medencében Erdődön rendezték meg az első zsinatot 1545-ben.

— Az erdődi református közösség nem csak lélekben gazdagodik, hanem anyagilag is gyarapodni látszik. Milyen építő munka van folyamatban?

— A Reformáció Emlékéve című, kárpát-medencei projektbe beemelték az erdődi Drágfi Gáspár Egyháztörténeti Központ és Parókia építését is. Két év múlva remélhetőleg felépül a központ és egy rangos programmal emlékezünk meg a reformáció kezdetéről. Ennek a folyamatnak egy fontos része a szombati jótékonysági bál, ugyanis nem elég a külső segítséget várni, a közösségnek is meg kell tennie mindent azért, hogy bekövetkezzen a fejlődés. A segítségnyújtás lehetősége lesz a negyedjére megszervezésre kerülő Drágfi-bál. Drágfi Gáspár volt az a főbirtokos, aki a reformációt pártfogolta és teret engedett az első erdődi zsinatnak.

— Szombaton ismét gyülekezeti találkozó lesz Erdődön. Lesz-e valami új az eddigiekhez képest?

— Ugyancsak szombaton kerül megrendezésre az ötödik gyülekezeti találkozó. Az erdődi gyülekezethez csatlakozik a magyargéresi, a dobrai, a szatmárhegyi és a kismajtényi. Az első találkozó 2011-ben Erdődön volt, majd Magyargéresen, Dobrán, Szatmárhegyen jöttünk össze, jövőre pedig Kismajtényban lesz a találkozó. Ez a gyülekezeti találkozó nem szól siránkozásról pedig szólhatna. 1769-ben a reformátusokat elűzték Erdődről, az említett négy településen találtak új otthonra. Száz évig nem költözhetett be református Erdődre. Mi hálát adunk, hogy kétszáznegyven év után ismét anyaegyháza van Erdődnek, a gyülekezet fejlődhet.

— Hogyan lehet segíteni az építkezést?

— Szombaton 18 órakor kezdődik a gyülekezeti találkozó az erdődi református templomban, igét hirdet: Ft. Csűry István püspök, lesznek műsorok, 20 órától az erdődi rendezvényteremben lesz a jótékonysági bál. A résztvevők vásárolhatnak tombolajegyeket, így segítve az építkezést. Az első tombolajegy ára negyven lej, ha még akar venni, akkor darabonként tíz lejt kell fizetni. A bálban az Amulett zenekar játszik majd, fellép az erdődi és magyargéresi néptáncegyüttes, mely 2011-ben alakult és az első találkozón volt az első fellépése.