"Ha meg szeretnék ismerni, hogy mi az, hogy csillagvirág, akkor jöjjenek el és hallgassák meg a mesét." Ezek voltak azok a bizonyos szavak amelyekkel Bálint Kati és Cserey Csaba invitált mindenkit arra az előadásra, amely a meloterápian (zeneterápia) alapult. 

Derék Jankó és a kemény kenyér történetét láthatták, illetve hallhatták azok akik tegnap a Tűzoltótoronyhoz látogattak, és Bálint Kati elmondása szerint ennek a mesének nagyon is sok vetületét használhatjuk fel a mindennapi életben, és nem csak gyermekként: "Kiderült a meséből, hogy a legkisebb fiú megkapja azt a tanítást, megtapasztalja, hogy az ember az életben mindenképp tartson ki, és azt a munkát, amit elkezdett, azt fejezze be, hiszen a munkájának a gyümölcse így válik teljessé. Jómagam meseterapeutaként élőszóban mesélek a gyermekeknek, tehát igazából nem papíron van a mese, hanem a szívemben. Így mindezt onnan közvetítjük. Mindezt persze Csabcsi lágy, ringató, keleti hangszereken kíséri." 

Az eseményen persze nem csak a gyerekek és a fiatalabb korosztály volt jelen, hanem szép számmal akadtak felnőttek is: olyanok, akik éppen lurkójukat kísérték el, de legtöbben ugyanúgy figyelték az előadást, ahogyan a kisebbek. Ezen persze nem is nagyon volt mit csodálkozni, ugyanis Bálint Kata a metamorphoses meseterápiás módszer képviselője — ennek a terápiának a lényege, hogy az élet minden területén használható, az egész életívet lekövetve, valamint a történeteken keresztül megélhető a világhoz, az önmagunkhoz és a másokhoz való kapcsolódás. "Ez a módszer gyakorlatilag nem is gyermekeknek lett kitalálva, ahogyan a mesék sem eredetileg gyermekeknek íródtak. A mai világ az, ami leginkább a gyermekszobába helyezi a mesét, ami nem feltétlenül rossz dolog, mert örülünk annak, hogy ott is helyet kap a mese valamilyen szinten. De a felnőttek lelkére is ugyanúgy kihatással van, azt is ugyanúgy megérinti. Emiatt szoktunk szervezni felnőtteknek szóló esteket is, ott is élőszóban beszélünk és egy adott témát járunk körbe."

A mese felhasználása gyógyításként legelőször már az ősi orvoslásban is megjelent, lelki zavarokat gyógyítottak vele, ennek során a betegnek egy olyan mesét adtak, amelyben felfedezhetőek voltak az ő problémái, az övéhez hasonló belső folyamatokról, érzelmekről szólt, s ezáltal megtalálhatta a szenvedése okát, és a megoldást is. 

Bálint Kati ugyanúgy ezt vallja, elmondása szerint pont emiatt válik többé a mese, ha terápiaként alkalmazzuk: "Itt megvannak azok az elemek, amelyeket beviszünk az intrapszichés térbe, hogy ott majd rólunk felnőttekről is szóljon picit. Vegyük észre magunkat a mesében és találjuk meg a nekünk szóló üzenetet és persze amennyire lehet alkalmazzuk is azokat" -részletezte a meseterapeuta. Adott volt a kérdés, hogy a közönséggel a tegnap miért épp Jankó történetét osztották meg. Bálint Kati rámutatott, hogy már alapvetően a sztori is zseniális, hát ha még kicsit komplexebben is megvizsgáljuk: "Nagyon jó kiindulópont ez a mese. A módszerem szerint, a mesékben vannak olyan kódok, s vannak olyan kulcsszavak, amelyek kicsit a tudatalattihoz is szólnak. Megnyitnak oda, a tudatalattihoz, kapukat. Ebben a történetben például jelentősen ott van a hamuba sült pogácsának a szimbolisztikája." 

Biztos nem ez volt az utolsó alkalom, hogy Bálint Kati és dr. Tallian Cristian a meséivel és Cserey Csaba a hangszereivel nyűgözze le s nem csak a szatmári közönséget. "A jövőben ott leszünk gyermektáborokban a Lélekszirom Egyesülettel és persze folytatjuk a felnőtteknek szóló meseesteket is. Nemrég egy pályázat keretein belül nyertünk egy jurtát, szóval van már egy kis meseföldünk is, ezt persze majd nyáron használjuk ki leginkább, de szeptember elejére is tervezünk majd egy meglepetésprogramot" - mondta lapunknak Bálint Kati meseterapeuta.