Elvileg a biztonságot kellene szolgálják, a gyakorlatban viszont kimondottan balesetveszélyesek a forgalomlassító-járdaszigetek. Ésszerűbb lenne, ha ezeket félhold alakúra terveznék.

Az elmúlt három év során több Szatmár és Bihar megyei politikus is többször szóvá tette már — sajnos mindeddig eredménytelenül — a Szatmárnémetit Nagyváraddal összekötő 19-es országúton kialakított forgalomlassító-szigetek hiányosságait, melyek nem egyszer vezettek már súlyos közlekedési balesetekhez — legutóbb alig tíz napja, amikor a 23 éves szatmárnémeti Raţ Paula vesztette életét a Bihar megyei Keményfok település határában, amikor autójuk ráfutott a táblákkal nem jelölt forgalomlassító-szigetre és felborult. Kereskényi Gábor képviselő szerdai interpellációjában — ezt a balesetet is megemlítve — kért mielőbbi írásos és szóbeli választ Ioan Rus közlekedésügyi minisztertől és a szaktárcától — de legfőképp hatékony és gyors megoldást. „Ezeknek a szigeteknek az lenne a céljuk, hogy lassításra kényszerítsék az autósokat és ezzel biztonságosabbá tegyék a közlekedést — ezzel szemben inkább veszélyt jelentenek. Ezt a módszert számtalan európai ország alkalmazza — igaz, nem pont ilyen formában. A sziget szerepe és feladata az (lenne), hogy a települések bejáratánál lassításra, fékezésre késztesse az autósokat, és így azok a településekre beérve betartsák a vonatkozó sebességhatárokat, csökkenjen a balesetveszély. Igen ám, de sok helyen olyan széles a szigetet megkerülő útsáv, hogy 100 km/h-val is nyugodtan át lehet menni, más helyeken pedig néhol annyira keskeny, hogy egy-egy kamion bizony megbillen, amikor „eloldalaz” a sziget mellett. Merthogy Romániában ezek a szigetek nem európai normák szerint készültek — sőt, egyáltalán nincsenek az országon belül erre vonatkozó, egységes szabályozások. Sokkal jobb és ésszerűbb megoldás lenne, ha ezeket a szigeteket úgynevezett félhold alakúra terveznék, azaz a település bejárat-útsávjában kiszélesedik, lassításra ösztökélve, a településről kiérő szakaszon viszont már ne legyen, mert nincs is rá szükség, hiszen az autó elhagyja a lakott területet, nem kell lassabban mennie. Ilyen megoldásokat már többször is javasoltunk az útterveket készítő CNADR-nek, ők viszont nemigen akarják figyelembe venni a jobbító javaslatokat, pedig a tervek, műszaki dokumentációk minimális változtatásával meg lehetne oldani. Nem biztos, hogy az íróasztal mellől, alapos terepismeret nélkül kellene mereven ragaszkodni az elképzelésekhez” — mondta megkeresésünkre a képviselő, aki a közlekedésügyi minisztertől arra vár választ: megfelelnek-e a forgalomlassító szigetek az európai normáknak és ki ellenőrizte azok betartását (ha ellenőrizték), illetve tudni szeretné: van-e bármilyen elképzelése a szaktárcának a probléma orvoslására.

Szabó Kinga Mária