Korábban már írtunk arról, hogy hogyan változtak a gyerekvállalási szokások mostanság, de jelen esetben arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen korban vállalnak — vagy egyszerűen szülnek — babát napjainkban a kismamák, illetve mennyire változott ez az életkor az évek alatt.
Kutatási forrásként a tempo.online adatbázist használtuk, megfigyelve egészen a 15 év alatti édesanyák, valamint az 50 éves kort meghaladó anyák számát is — és természetesen a köztük lévő korosztályokat —, úgy országos szinten, mint Szatmár megyében.

Az eredmények igencsak érdekesek, ugyanis eddig is tudtuk, hogy Romániában rengeteg a kiskorú édesanya, de az adatbázist figyelve azt is észrevettük, hogy a 15 év alatti kismamák száma egyre inkább növekvőben van: 1995-ben még „csak” 492, 2005-ben 527, 2015-ben 698, tavaly pedig már 687 ilyen esetet jegyeztek Romániában, 195-tel többet, mint 26 évvel ezelőtt.
Ami Szatmár megyét illeti, itt is növekedés figyelhető meg, ugyanis míg '95-ben csupán hét, tavaly már 12, 15 év alatti kismamát regisztráltak.

A 15–19 éves anyák száma — a 15 év alattiakkal ellentétben — jelentős csökkenésnek indult az évek alatt. Ebben az esetben valószínűleg az is közrejátszik, hogy egyre inkább megy ki a „divatból” a fiatalon házasodás, majd az azt követő azonnali gyermekvállalás. A számokat tekintve drasztikusak az eredmények: míg 1995-ben országos szinten 40 337 fiatal kismamát jegyeztek fel, tavaly már csak 15 811-et, ami több mint 60%-kal kevesebb, mint 26 évvel ezelőtt.
A csökkenés Szatmár megyében is látványos, ugyanis míg tavaly csupán 313, 15 és 19 év közötti kismama szült gyereket, 1995-ből 747 ilyen személyt tartanak számon — 58%-kal többet, mint 2021-ben.

A 25–29 év közöttiek gyermekvállalása a legstabilabb

Jelentős csökkenés mutatkozik a 20 és 24 év közötti kismamáknál is, ám fontos megemlíteni, hogy ebben az is közrejátszik, hogy átlagban a gyerekek száma is megcsappant az évek alatt. Míg 1995-ben 98 075, 20 és 24 év közötti nő vált anyává, tavaly már csak 33 884 ilyen korú nő tartotta először karjában gyermekét Romániában. Megyei szinten 1310-zel kevesebb ilyen kismama volt tavaly, mint 1995-ben.
Az adatok szerint a legstabilabb gyermekvállalási kor az anyák körében a 25–29 éveseké, mivel országos szinten és Szamár megyében is csupán 25%-kal csökkent a késői 20-as éveikben lévő kismamák száma.

A meghökkentő változás főleg a 30–35 éves nők körében jelentkezik, ebben a korcsoportban történt a legnagyobb fordulat a gyermekvállalás terén. Romániában 26 évvel ezelőtt 18 987 olyan anyát jegyeztek fel, aki 30 és 35 éves kora között szült gyereket, míg tavaly ez a szám elérte az 51 173-at, ami közel 63%-kal több, mint 1995-ben. Ehhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy manapság a középiskola elvégzése után sokan döntenek a továbbtanulás mellett, ami jelentősen kitolja a családalapításra szánt kort. Az ilyen életkorú anyák száma Szatmár megyében is látványosan megnőtt, 338-ról 744-re (1995–2021).
Az adatok szerint a gyerekvállalási kor a nők körében még ennél is jobban kitolódott, a 35–39 éves anyák száma ugyanis 8907 volt 1995-ben, majd 23 588-ra nőtt 2021-ben. Szatmár megyében 26 éve 109, tavaly pedig 320, a 30-as évei elején lévő kismamát regisztráltak.

A 40–49 éves anyák természetesen már kevesebben vannak, de az előző évekhez viszonyítva az ő esetükben is növekvés vehető észre: 1995-ben 2727 nő vált anyává ebben az életkorban Romániában (43 Szatmár megyében), míg tavaly 5833, 40 és 49 év közötti nőnek született gyereke az országban (és 89-nek a megyében).

Az utolsó kategória az 50 év feletti nőké, akik közül 26 éve csupán egy, tavaly viszont 26-an váltak anyává Romániában.
A számokat és az évek teltét tekintve könnyen levonható a következtetés, hogy — amellett, hogy 55 905-tel kevesebb nő vált anyává tavaly, mint 1995-ben — a nők gyerekvállalási kora jócskán kitolódott az évek során. Ezt számos tényező válthatja ki: a későbbi házasodás, egyetemi tanulmányok befejezése, későbbi elköltözés a szülőktől és sok további más szempont.

Szabó Beatrix