Az itthon, egyedül maradt gyermekek védelmében — jogi szempontok és cselekvési gyakorlatok címmel szerveztek kerekasztal-megbeszélést nemrég a Salvaţi Copiii Szervezet, az államelnöki hivatal, a gyermekvédelmi igazgatóságok és a tanfelügyelőségek részvételével. Az első megbeszélésre a központi régió megyéinek intézményvezetőit, képviselőit hívták meg, a gazdasági migráció miatt egyedül maradt gyermekek jelensége azonban minden régióban, megyében valós. Országszerte mintegy 80 ezerre teszik az itthon, egyedül maradt gyermekek számát, pontos adatuk azonban nincs erről — a legfrissebbek a járvány előttről származnak.
Ez alapján az északkeleti régió a legérintettebb, ahol összesen 29 216 gyermek (Suceava: 7526, Iaşi: 5577, Bákó: 4517, Botoşani: 4309) maradt egyik vagy mindkét szülője nélkül, majd a délkeleti régió következik 13 797 gyermekkel (különösen érintett Galaţi: 3938, Konstanca: 3529, Buzău: 2424), Dél-Munténiában 12 036 gyermeknek (főként Prahova: 4399, Dâmboviţa: 2470 és Argeş: 2124) távozott külföldre egyik vagy mindkét szülője. Az északnyugati régióban összesen 8940 gyermek (főleg Beszterce-Naszód: 2181, Máramaros: 1949, Szatmár: 1792, Kolozs: 1265) érintett. A nyugati régióban összesen 7863 gyermekről van tudomásuk a hatóságoknak (különösen Temes: 2966, Hunyad: 1975 és Krassó-Szörény megyében: 1773). A közép- és délnyugat-olteniai régiók 6806, illetve 6190 ebben a helyzetben levő gyermeket tartanak nyilván.
Ennek a posztkommunista Románia számára emblematikussá vált jelenségnek rendkívül összetettek a következményei, melyek érintik a gyermekek társadalmi integrációját, fejlődésüket, érzelmi-pszichikai egészségüket. A Salvaţi Copiii szervezet most ismét felhívja a figyelmet azokra a negatív következményekre, amelyek a világjárvány árnyékában tovább súlyosbodhatnak.
Ezek a gyermekek szenvednek attól az érzéstől, hogy magukra hagyták őket, még akkor is, ha tudják, hogy a szüleik a határokon túl dolgoznak, mert itthon nem tudtak elhelyezkedni. Ebben a fokozott szorongást kiváltó válsághelyzetben úgy a gyermekeknek, mint a családjaiknak szükségük van a támogatásra — emelte ki Gabriela Alexandrescu, a szervezet ügyvezető elnöke. A szülők hosszú időre nyúló távolléte maradandó sérüléseket okozhat a gyermekek törékeny lelkében. Igaz ugyan, hogy sokukat a nagyszülők próbálják a lehetőségeikhez mérten a legjobb neveltetésben részesíteni, ez azonban nem mindig elég. Ha végképp elkerülhetetlen a család együtt tartása, a pótnevelőknek — nagyszülőknek, felnőtt testvéreknek, rokonoknak — biztosítaniuk kell a gyermekek számára elengedhetetlen, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, biztonságot nyújtó hátteret, a hatóságoknak pedig össze kell fogniuk az érdekükben.
Jelenleg is működik egyébként a www.copiisinguriacasa.ro platform és a 0800.070.040-es zöldszám, amelyen keresztül a gyermekek, szülők, az itthon maradt gyermekeket nevelő hozzátartozók szakemberektől kérhetnek tanácsot, segítséget.
Bumbuluţ Krisztina