A becslés a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola kutatóinak jelentésén alapul, amelyet a Lancet Global Health szakújság publikált elsőként. A legrosszabb forgatókönyv azzal számol, hogy 118 közép- és alacsony jövedelmű országban 1,2 millió öt éven aluli gyermek halhat meg a következő hat hónapban a korlátozások, a rutineljárások szüneteltetése és az egészségügy túlterheltsége miatt. A szakértők szerint további 56 700 édesanya is életét veszítheti szülési komplikációk miatt.
A világon a koronavírus nélkül is félévente 2,5 millió gyerek hal meg az ötödik születésnapja előtt a 118 vizsgált országban. A gyermekhalandóság mutatói az elmúlt egy évtizedben folyamatosan javultak — ez a tendencia dőlhet most meg a koronavírus miatt. „Nem hagyhatjuk, hogy az anyák és a gyerekek legyenek a vírus elleni harc járulékos veszteségei. Mint ahogyan azt sem engedhetjük, hogy a megelőzhető gyermek- és anyahalandóság terén elért több évtizedes eredmények mind semmissé váljanak” — mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
Az amúgy is gyenge egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban a COVID-19 kimeríti az emberi és anyagai forrásokat, valamint lezárja az utánpótlás-útvonalakat. A kijárási tilalmak, határzárak, valamint a fertőzéstől való félelem miatt egyre kevesebben látogatják az egészségügyi intézményeket, létfontosságú vizsgálatok maradnak el, ami hozzájárul a további halálesetekhez.
A tanulmány három különböző forgatókönyv lehetséges következményeit vette figyelembe. A legkevésbé súlyos helyzetben is 9,8 százalékos növekedés várható az öt éven aluli gyermekek halálozását illetően, ami napi 1400 halálesetet jelent. A legrosszabb forgatókönyv 45%-os emelkedéssel számol. A koronavírus-járvány miatt ellehetetlenülhetnek a családtervezési konzultációk, a szülés előtti és utáni gondozás, a szülés lebonyolítása, az életmentő oltások beadása, a megelőző és a gyógyító beavatkozások.
A szaklap modellezése alapján a legrosszabb forgatókönyv szerint az alábbi tíz országban nőhet meg leginkább a halálesetek száma: Banglades, Brazília, Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, India, Indonézia, Nigéria, Pakisztán, Uganda és Tanzánia. A gyermekhalandóság pedig a legrosszabb esetben a következő tíz országban lesz a legmagasabb: Dzsibuti, Eswatini, Lesotho, Libéria, Mali, Malawi, Nigéria, Pakisztán, Sierra Leone és Szomália. Ezekben az országokban a folyamatos segítségnyújtás létfontosságú lehet.
Gyermekekre gyakorolt hatás:
Az UNICEF-et a várható halálesetek mellett mélységesen aggasztja a világjárvány gyermekekre gyakorolt hatása:
— Becslések szerint a 18 év alatti gyerekek 77 százaléka — a 2,35 milliárdból 1,8 milliárd — él abban a 132 ország egyikében, ahol május eleje óta otthonmaradásra kötelezték az embereket a koronavírus-járvány terjedésének megállítása érdekében.
— A világ népessége 40 százalékának nincs lehetősége arra, hogy otthonában szappannal és vízzel mosson kezet.
— Közel 1,3 milliárd tanuló marad ki az oktatásból az iskolák bezárása miatt, ez a diákok 72 százalékát jelenti.
— Az iskolabezárások miatt a világ 143 országában közel 370 millió gyermek nem jut hozzá ahhoz a napi egyszeri étkezéshez, amit idáig az oktatási intézmények biztosítottak számukra. Sokak számára ez az iskolai étkezés jelentette a nap egyetlen biztos táplálkozási lehetőségét.
— 37 országban több mint 117 millió gyermek maradhat le a kanyaró elleni védőoltásról, mivel a vírus terjedésének megállítása érdekében szüneteltetik az immunizációs kampányokat.