Az egész hetes foglalkozást előkészítő munkálatok már jóval korábban elkezdődtek, a három munkatárs, Erdei Eszter, Boros Benjámin és Szeles Emese segített a tiszteletes úrnak a hét megszervezésében — derül ki a teológiai hallgató beszámolójából, amit a refszatmar.eu közölt.
„Plakátokat helyeztünk ki a falu fő helyein, tudatva az alkalmat mindenkivel, bevásároltunk, elkészítettük a templom helyszínét, mely hétfőn készen várta a gyermekeket.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerülettől kapott könyvet pedig szorgosan forgattuk, hisz ismét volt kerettörténet, melyet mi adtunk elő a gyermekeknek. A kerettörténet a bibliai történeteket hozta közelebb és tette érthetőbbé a gyermekek számára.
A hétfői bibliai történet Jézus születése (Lukács 2, 1–14) volt, a napi aranymondás pedig: 'Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.' (János 8, 12) A keddi bibliai történet a kenyérszaporítás története (János 6, 1–15) volt, a napi aranymondás pedig: 'Én vagyok az élet kenyere.' (János 6, 48) A szerdai bibliai történet Lázár feltámasztása (János 11, 1–44) volt, a napi aranymondás pedig: 'Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él.' (János 11, 25) A csütörtöki bibliai történet a jó pásztor története volt, mely a János 10, 1–18, a Lukács 15, 1–7, az Ezékiel 34 és a Zsoltárok könyve 23 bibliai fejezeteken alapult, a napi aranymondás pedig: 'Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.' (János 10, 11) A pénteki bibliai történetek a gazdag ifjú története (Máté 19, 16–26), illetve a szoros kapu, keskeny út (Máté 7, 13–14) voltak, a napi aranymondás pedig: 'Én vagyok az út, … senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam.' (János 14, 6)
Az alkalom mindennap 15 órakor kezdődött, a gyermekek regisztrálásával és köszöntésével, ezután mutattuk be a kerettörténetet, melynek az eleje és vége közé ékelődött az aznapi bibliai történet elmesélése. A kerettörténet lezárása után megtanultuk az aranymondást, majd következett a kézimunka, mely színezésből, rajzolásból és hajtogatásól is állt, napokra felosztva. Ezek után tanultuk meg a heti ének aznapi versszakát — mely a bibliai történetet foglalta össze egy versszakban —, a napi éneket, és ismételtük át a már megtanult énekeket, majd az előző napi aranymondásokat. 17 órakor következett az uzsonna, melyet játékok követtek, majd 18 órakor elcsendesedtünk, imádkoztunk, s indulás előtt elénekeltük az 'Áldásoddal megyünk, megyünk innen el' című éneket. Pénteken délután pedig tombolával leptük meg a gyermekeket, megörvendeztetve őket hasznos, iskolakezdésre szánt ajándékokkal.
Nagyon tartalmas hét volt sok áldással, jókedvvel, tanulással és barátkozással. A gyermekek gyorsan tanultak, fejlődtek, szívből énekeltek, szívből játszottak és szívből örültek. Hálás vagyok a lelkipásztorért és feleségéért, hálás vagyok a segítőkért, Eszterért és Beniért, hálás vagyok a sok gyermekért, akik közelebb hozták hozzánk a tiszta szeretetet és a szívbéli örömöt. S a legnagyobb hálával Istennek tartozom, aki erőt, vidámságot és tucatnyi áldást ad naponta. SDG!” — írja a beszámolóban Szeles Emese.