A szokásos hétfői koalíciós egyeztetésen javasolta Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes (vagyis az RMDSZ), hogy módosítsanak a gyermeknevelési támogatás rendszerén, és a jelenlegi egységes összeg helyett — ami pillanatnyilag 427 lej/hó a kétévesnél kisebb és a fogyatékos gyermekek esetében, illetve 214 lej/hó a 2–18 évesek számára — legyen differenciált a támogatás a családok jövedelmének függvényében, és hogy az legyen leírható a személyi jövedelemadóból.
Ám van egy kis gond a család jövedelmének függvényében differenciált „gyerekpénzzel” — alkotmányellenes. „A gyerekpénz meghatározott alkotmányos jog; a gyermeknek járó jog, a gyermeket illeti, és nem a szülőket, az összeget és odaítélését nem lehet semmilyen feltételhez kötni, nem lehet hátrányosan megkülönböztetni, hiszen minden gyermeknek ugyanazok az alapvető szükségletei — kivételt képez az életkor vagy a fogyatékosság” — magyarázza megkeresésünkre Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke. Hozzátéve ugyanakkor azt is: az alapötlet jó, csak nem a gyermeknevelési támogatás által lehet megvalósítani, hiszen hasonló megoldást javasolt 2010-ben Emil Boc, majd 2015-ben Rovana Plumb is, ám mindkét esetben alkotmányellenes volt a kezdeményezés. „Persze ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne más, hatékonyabb családtámogatási politikát létrehozni (például épp az adókedvezményekkel); olyat, amely a szülők jövedelmének függvényében támogatná a gyermeknevelést és gyermekvállalást — ebben semmi nem gátolja sem a politikai pártokat, sem a parlamentet, de nem a gyermekpénzzel” — mondja. Ismételten nyomatékosította: a megkülönböztetés nélküli támogatás a kisember alapvető joga, s könnyebb törvényt módosítani, illetve a hatályos törvényeknek megfelelő rendszert kidolgozni, mintsem az Alkotmány alapvető emberi jogokat érintő részét módosítani.
Szabó Kinga Mária