A magyar miniszterelnökséget vezető miniszter szerint restitúciós ügyekben sztálini alapokon áll a román igazságszolgáltatás. Gulyás Gergely a Mandinernek adott interjújában a Bánffy-perben hozott ítéletre reagálva úgy fogalmazott, Románia ma demokrácia, de nem jogállam.

A Giurgiu megyei törvényszék szerdán hozott ítélete szerint az erdélyi Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva környékén levő erdők, amelyeket 2007-ben visszaszolgáltattak Bánffy Dániel volt magyar földművelésügyi miniszter örököseinek, most ismét a román állam tulajdonába kerülnek. Az örökösök szerint a giurgiui törvényszék egy koncepciós per alapján kiadott, a kommunista diktatúra szellemét tükröző 1952-es bírói ítéletet használt fel. A bukaresti törvényszék 1952. december 3-án hozott büntetőjogi ítélete szerint Bánffy Dánielt 8 év kényszermunkára és 10 év polgárijog-vesztésre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték 1940 és 1944 között emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt. Gulyás Gergely a Mandinernek azt mondta, nagyon szomorú folyamatként lehet tekinteni arra, ami a román igazságszolgáltatásnál az elmúlt években tapasztalható, és ennek „egy fontos állomása” a mostani ítélet. „Mindez kezdődött azzal, hogy egy korrupcióellenesnek nevezett, de valójában politikai célokra, köztük magyarok elleni inkvizícióra felhasznált ügyészség koncepciós eljárásokat indított a magyar közösség számos politikai vezetője ellen” — fejtette ki, hozzátéve, hogy ezek a perek évek óta tartanak, és az eljárások már önmagukban sokak pályáját tették tönkre, és sok helyen nehezítették a magyar politikai közösségépítést. Megítélése szerint ami a Bánffy-ügyben történt, „nem kevésbé felháborító, csak sokkal látványosabb”. Ezzel az ítélettel a román igazságszolgáltatás odáig jutott — mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter —, hogy miközben a bíróság egy restitúciós ügyben a tulajdonjog visszaszolgáltatása összes feltételének fennállását megállapítja, a korábbi tulajdonosnak, Bánffy Dánielnek a sztálini diktatúra alatti koncepciós eljárásban kimondott háborús bűnösségére hivatkozással zárja ki a tulajdonjog visszaadását.

Gulyás Gergely emlékeztetett: a második világháború után a román bíróságok a magyar nemesi családok leszármazottait tömegesen ítélték el Bánffy Dánieltől Wass Albert írón át Bethlen Béla jogász, politikusig. Azt mondta: Bánffy Dánielnél jól szemlélteti az ítélet képtelenségét, hogy Erdélyben 1944 őszén fegyverszünetet követelt, amiért a nácik halálra ítélték. Ez sem volt akadálya annak, hogy a sztálini önkény háborús bűnösnek nyilvánítsa. Az viszont hihetetlen, hogy „a román igazságszolgáltatás a mai napig ezen az alapon áll a visszaszolgáltatási ügyekben”. A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a román uniós csatlakozás egyik feltétele volt a restitúciós törvény megalkotása. „Ez azonban nagyon sok esetben holt betű maradt” — tette hozzá. Gulyás Gergely szerint a román igazságszolgáltatás működésének „halk és érdemi intézkedéseket nélkülöző uniós kritikája” jól bizonyítja, hogy az Európai Unió mai vezetésének szemében a jogállamiságnak nincsenek tartalmi kritériumai, a fogalom számukra „valódi értelmet akkor nyer csupán, ha valamely neki nem szimpatikus tagállammal szemben politikai fegyverként használhatja”.