Ferences kolostor maradványaira bukkantak Aranyosmeggyesen. A Szatmár Megyei Múzeum szakemberei dr. Szőcs Péter régész, az intézmény igazgatóhelyettesének irányításával elvégezték a feltárásokat, megtalálták az alapokat, és csontokat is tártak fel.

Aranyosmeggyes a település központjában lévő reneszánsz kastélyáról híres. Kevesen tudják viszont azt, hogy akár száz éve is egy gótikus templom romjai is voltak a kastély közelében, s ezek a romok ma már egyáltalán nem láthatók. Dr. Szőcs Péter régész, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettesének irányításával ezeknek a romoknak a feltárására indult egy régészeti kutatás, ami a település orvosi rendelőjének az udvarán történik. A Szatmár Megyei Múzeum szakemberei végeztek egy felmérést, egy geofizikai kutatást, ami kimutatta, hogy ennek a gótikus templomnak az alapfalai hol találhatók. A nyár folyamán sikerült ezeket a falakat szondázásokkal megnyitni. A kutatás révén bizonyosodott be, hogy ez a gótikus templom száz éve még létezett; abban az időben rajzokat készítettek róla, s ezek a rajzok megmaradtak — tájékoztatta szerkesztőségünket dr. Szőcs Péter. A templom azonos az Aranyosmeggyesen alapított ferences kolostorral, amit a tizenötödik században alapított a települést birtokló Megyesai Móricz család. A hagyomány úgy tartja, hogy Megyesai Móricz István bán felesége, Báthori Zsuzsanna alapította a kolostort a törökellenes küzdelemben elesett testvérei és férje lelki üdvéért, másik hét Szatmár megyei templommal — köztük a sárközújlaki, a sárközi, a szinérváraljai templomok — együtt.

Ez a kolostor kevésbé ismert a köztudatban. 1565-ig működött, amikor a szatmári várat is ostromolták, ekkor pusztult el az erdődi vár is, amikor nagy ütközetek zajlottak. Aranyosmeggyes is elpusztult, a kolostort is elhagyták a ferences szerzetesek. 1630-ban Lónyai Zsigmond felépíttette a kastélyt, a templomot is használatba vették, ide temetkeztek a Lónyaiak és a Wesselényiek, illetve azok leszármazottai. A kutatás során megtalálták a templom alapfalait, a támpilléres szentélyeknek a sokszög záródását, a szentély mellett egy kisebb kápolnaépület alapozását. Fel lehetett tárni a padló rétegéig. Feljegyzések vannak arról, hogy a tizenkilencedik században, a református kőtemplom építésekor a gótikus templom köveit használták fel. Jövőre, ha lesz rá lehetőség, folytatják a kutatást a további feltárások érdekében — tudtuk meg dr. Szőcs Péter igazgatóhelyettestől.

Elek György