Közeleg a május elseje, amikor — persze, ha az időjárás is engedi — rengeteg szatmári igyekszik a szabadba majálisozni, sütögetni és mozogni egy kicsit. A piknik elengedhetetlen eledele sokak számára a miccs, amihez a kenyér mellett mustár és ketchup dukál, a felnőttek pedig szívesen öblítik le egy pohár hideg, habos sörrel. A Fogyasztókért Egyesület (APC) és az InfoCons azokat a tudnivalókat gyűjtötte össze a felsorolt termékekről, melyeket valószínűleg sokan nem ismernek.
A fogyasztóvédelmi szervezetek szerint a kereskedelemben forgalmazott miccsek nagy része, tízből hét termék nem természetesen füstölt, hanem csupán füstaromával ízesített, tízből négy mustár búzalisztet tartalmaz, ugyanilyen arányban tartalmaznak a ketchupok paradicsomaromát, tízből hét kenyér tartósítószert tartalmaz, a romániaiak fele pedig PET-palackos sört fogyaszt.

Mi van a miccsben?

A miccs egy hazánkban igencsak kedvelt húsétel. Az átlagosan 10 cm hosszú rudacskák általában marha-, disznó- vagy birkahúsból, illetve ezek keverékéből készülnek. Gyakran tálalják két fogás között, kóstolóként egy hideg sör mellé, előételként vagy akár tartalmas második fogásként is. A miccs a balkáni országokból származik, és Görögországban, valamint Törökországban egyaránt megtalálható — innen vettük át mi is ezt az egyszerű, mégis ízletes készítményt. Kizárólag sült, grillezett formában ehető, akár evőeszközökkel vagy fogvájóval. Rengeteg miccsrecept ismert, melyek főként a disznó- és marhahús (juhhús) arányában, valamint a fűszerezésben különböznek egymástól. Szakemberek szerint a hús zsírossága teszi ízletessé és omlóssá a készítményt, hiszen a sovány húsból száraz és kemény miccset nyerünk. A miccsmasszát otthon is el lehet készíteni, ám sokan inkább az üzletekben vásárolják meg, akárcsak a már megsütött „kiskolbászokat”.

Az APC vizsgálata szerint — amelyben a kereskedelemben kapható termékek csomagolásán feltüntetett összetevőket elemezték — a jelenleg a boltokban árult miccsek hústartalma 61,5 és 90 százalék között változik. Olyan termék is akad, nem is kevés, amelyiken még azt sem tüntetik fel, hogy mekkora a hústartalma: tízből három húskészítményen ez nem szerepelt. A miccsek közül tízből négyet különböző aromákkal tettek még ízletesebbé, tízből háromban aszkorbinsav, nátrium-aszkorbát, kármin vagy nátrium-acetát van, tízből kettő kálium-nitrátot tartalmaz, ugyanakkor tízből egy miccskészítményben van füstaroma, nátrium-monoglutamát, illetve nátrium-citrát.
A miccs mellett sokan tesznek — szintén a kereskedelemben kapható — különböző kolbászokat is a grillre. A házi kolbászként hirdetett termékek között akad olyan, amelyik 8 különböző adalékanyagot is tartalmaz, míg a parasztkolbászok között van, amelyik hetet. A grillkolbászok általában 4 különböző tartósítószert tartalmaznak — mutat rá az APC vizsgálata.

Mustár és ketchup

A legrégibb és legáltalánosabban ismert ételízesítők, kiegészítők egyike a mustármártás, a legegyszerűbb büfék asztaláról, egyetlen konyhából sem hiányozhat. A romániai üzletek polcain kapható, vizsgált mustárok legfeljebb hat adalékanyagot tartalmaztak, viszont volt olyan termék, amelyik mustármagból nagyon keveset, alig 10 százalékot tartalmazott, miközben egy adag akár 6,5 gramm sót is rejtett.

A mustárok 88 százalékának címkéjén szerepeltek E-számok: 1 százalékuk tartalmazott hat adalékanyagot, 9 százalékukban 4-féle volt, 20 százalékukban háromféle, 31 százalékukban két E-szám, 27 százalékukban egy, 12 százalékuk ugyanakkor nem tartalmazott adalékanyagokat. Az adalékanyagok közül xantángumit tartalmazott a legtöbb, ez az E415 jelzésű adalék, 86 százalékukban E330, azaz citromsav volt, míg 86 százalékukban riboflavin, tehát E101-es színezék.
A ketchup paradicsomból, fűszerek hozzáadásával készült, savanykás ízű, esetenként csípős fajta mártás, melyet szintén sokan szeretnek. Nem árt azonban megnézni a termékek csomagolásán feltüntetett hozzávalókat, hiszen akad, amelyik nagyon sok sót és cukrot tartalmaz, növényi rostot, paradicsomot viszont már kevésbé.

Mint kiderült, vannak olyan ketchupok, melyek mindössze 6 százaléknyi paradicsomsűrítményt és akár hat adalékanyagot is tartalmaznak. A ketchupok 12–83 százalékban tartalmaztak paradicsompürét vagy paradicsompasztát, paradicsomsűrítményt 6–73 százalékban tüntettek fel a termékek összetevői között, ugyanakkor a ketchupok 6 százalékában voltak adalékanyagok. Utóbbiak 13 százaléka hat adalékanyagot tartalmazott, 5 százalékuk négyet, 7 százalékuk hármat, 5 százalékuk kettőt, 25 százalékuk egyet, míg a ketchupok 94 százalékának csomagolásán nem tüntettek fel E-számot.
A leggyakrabban hozzáadott adalékanyag az E202-es kálium-szorbát, ami egy tartósítószer, és az arra érzékeny embereknél allergiás jellegű reakciót okozhat, ez az adalékanyagot tartalmazó ketchupok 37 százalékában volt jelen, a szintén tartósítószer E211-es nátirium-benzoát a ketchupok 49 százalékában volt megtalálható, míg 34 százalékukban az E330-as citromsav volt, ami egy savanyúságot szabályozó anyag.

A kenyér adalékanyagai

Az InfoCons fogyasztóvédelmi szervezet 13 gyártó 50 termékének címkéjét böngészte át, hogy kiderüljön, mit is sütnek bele a kenyerekbe. Félszáz termék címkéjét böngészték végig, és úgy tűnik, nem kevés olyan kenyér akad, amelyik nem mondható túlzottan egészségesnek.
A vizsgált kenyérfélék címkéje sem volt mindig kielégítő, csak 26 százalékuk esetében tüntették fel a csomagoláson a fő összetevőket. Mint kiderült, a liszt 26–78 százalékban az adott kenyér összetevője, míg „sütőipari keverékből” áll egy-egy vekni 7–69,4 százaléka. A vizsgált termékek 14 százaléka volt magvas kenyér, például napraforgó-, szezám- vagy kölesmagot tartalmazott 1,2–29 százalékban, míg a krumplis kenyerek 4–6 százalékban tartalmaztak burgonyapelyhet.
Adalékanyagokban bővelkedett a kenyérfélék 50 százaléka: 8 százalékuk négy adalékanyagot tartalmazott, 4 százalékuk hármat, 14 százalékuk kettőt, 24 százalékuk pedig egyet. A leggyakrabban, az esetek 60 százalékában az E300-as jelzésű aszkorbinsavat adták hozzá a kenyérhez, ami egy antioxidáns, lisztkezelő szer, savanyúságot szabályozó anyag, továbbá 48 százalékuk tartalmazott E200-as jelzésű szorbinsavat, ami egy tartósítószer, és az arra érzékenyeknél allergiás reakciót okozhat, 40 százalékukhoz pedig az E282-es kalcium-propionátot adták hozzá, ami szintén egy tartósítószer.

Öblítsük le!

A sör a világon a harmadik legnépszerűbb ital a víz és a tea után. A sör malátából és pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval — illetve egyéb engedélyezett anyagokkal – ízesített, sörélesztővel erjesztett, széndioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital. „Tudták, hogy létezik habosítós sör, ammóniás karamellel színezett sör, nitrogénes vagy kukoricakeményítős sör, sőt, olyan is, amelyhez C-vitamint adnak?” — teszi fel a kérdést a Fogyasztókért Egyesület, amely néhány érdekes tényt is hozzátett. A sörfogyasztó romániai lakosság fele a PET-palackos söröket részesíti előnyben, 30 százalék az üveges sörök közül szokott vásárolni. Egy hazai felnőtt átlagos sörfogyasztása évente 85 liter. A pasztörizálatlan sörök hasznos vitaminokban — B2, B3, B6, B9, B12 — gazdagok, ugyanakkor az összes sörfajtában található kalcium, magnézium, foszfor, jód és kálium. A sörök erjesztési ideje 15 és 240 nap között változik, szavatossági idejük pedig 6–24 hónap.
Vigyázni kell azonban az elfogyasztott mennyiséggel, hiszen az alkoholtartalmukon túl nem kevés kalóriát is tartalmaznak. Egy pohár sör kalóriatartalma 62,5–180 kcal között változik — írja az APC.

Bumbuluţ Krisztina