Az RMDSZ szatmárnémeti szervezete és a Szent István Kör szervezett megemlékezést kedden az aradi 13 vértanú, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc más áldozatainak emlékére.

A megemlékezést Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke vezette le, akinek bevezetőjét követően Király Lajos református lelkipásztor és Barta Barnabás római katolikus plébános mondott imát és könyörgött a vértanúkért.

Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az aradi tizenhárom, gróf Batthyány miniszterelnök vagy Gonzeczky János mártírhalála példát mutatott a magyarságnak arról, hogyan kell egy nemzet függetlenségéért, az alkotmányos rendért a végsőkig kiállni, s ha kell, meghalni is azért. „Egyre többen és többen jönnek el azokra a rendezvényeinkre, amelyeket hagyományaink ápolása és természetesen múltunk emlékeinek az életben tartásának céljával szervezünk. Jóleső érzéssel tapasztalom, hogy akik az együtt szóban hisznek, azok ma már egyre többen vannak. Ez persze zavarja, sőt, megrémíti azokat, akiknek ez nem érdekük. Vannak olyanok, akik úgy érzik, ez nem helyes, nekik nem ez a céljuk, így megpróbáltak bomlasztani, de mi hisszük, hogy az aradi 13 eszmeiségéé és nem a megosztó próbálkozásoké a jövő. Azokat rémíti ez meg, akik azt hiszik, hogy egy ehhez hasonló erő célja a rombolás kell legyen. Tévednek. Mi ezzel az erővel építeni fogunk, mint ahogy tettük azt eddig is. Hidakat építünk, olyan hidakat, amelyek mindannyiunk között erősítik és megkönnyítik a kapcsolatot. Hiszen jelenleg itt, Szatmárnémetiben is sokkal több dolog van, ami összeköt bennünket, magyarokat, románokat, svábokat, mint ami szétválaszt” — fogalmazott az ünnepség szónoka.

Gnándt Zoltán történelemtanár október 6. történelmi jelentőségéről beszélt. Kiemelte, hogy a szatmári magyarság kivételes helyzetben van. Számunkra október 6. nem csak az Aradon kivégzett honvédtábornokok emléknapja, ennél több, hiszen nekünk van saját mártírunk Gonzeczky János tábori lelkész személyében. Hám János szentelte pappá, jelentős szerepet vállalt a zárda és a Zárda-templom felépítésében. Hitte, hogy a magyarságnak joga van a szabadsághoz, hitte, hogy csak akkor lesz jövője a magyar hazának, ha van összefogás és van áldozatkészség mindenkiben annak kivívására és megtartására. Szavaiban, tetteiben volt következetesség és gerincesség. A világosi fegyverletétel napján előzetes letartóztatásba helyezték Gonzeczkyt, majd perbe fogták. A vád: hazaárulás és felségsértés. Golyó általi halálra ítélték, és október 8-án kivégezték. Gnándt Zoltán ismertette az aradi vértanúk kivégzésének történetét, majd feltette a kérdést: „Nekünk is hőssé kell válnunk? Életünket feláldozva kell ma bizonyítanunk magyarságunkat? A válasz egyszerű. Nem. Azonban számunkra is fontos kell legyen, hogy ahogyan mi itt ma büszkén, emelt fővel tekinthetünk Gonzeczky Jánosra, az aradi 13 vértanúra, a magyar szabadságharc és forradalom vértanúira, hogy utódaink is büszkék legyenek ránk, nekünk számukra kell hőssé válnunk. Mert nem csak a tanárnak, szülőnek kell úgy nevelnie, hogy büszkeséggel tekintsen diákjára, gyermekére, hanem úgy kell élnünk, hogy gyermekeink is büszkék legyenek ránk” — hangsúlyozta a történész.

Ary Dalma, a Szatmárnémeti Református Gimnázium tanulója Ady Endre Október 6., Szökőcs Zsófia, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanulója Aranyosi Ervin Az aradi vértanúk emlékére című versét szavalta. A megemlékezés a Gonzeczky-emléktábla megkoszorúzásával ért véget. A székesegyház kórusának a közreműködésével a megemlékezés előtt a Szózatot, a végén a Himnuszt énekelték el a résztvevők.

Elek György