A Családorvosok Országos Szövetsége (SNMF) az adatátadással és az új Országos Elektronikus Oltási Jegyzék üzembe helyezésével a gyermekek háziorvosi oltásának megszakításának veszélyére hívja fel a figyelmet. 
Az SNMF közleményében azt állítja, a probléma az, hogy a jelenlegi oltóanyagokat nem lehet bevezetni a rendszerbe, illetve az, hogy egyes esetekben nem vették át a gyermekek oltási előzményeit. "2022. július 1-jén bezárták a RENV oltási adatbázist, amelybe évek óta minden gyermek oltását regisztrálták, kezdve a szülészeten beadottakkal. A 697/2022 határozat szerint 2022. július 1-től minden oltást be kell jegyezni az új RENV-be, amelybe a COVID-19 elleni védőoltást is beregisztrálták” – állítja az SNMF. Az idézett forrás emlékeztet arra, hogy az SNMF üdvözölte a két regiszter egyesítésének ötletét, de a problémák a gyakorlatba való átültetéskor merültek fel. A háziorvosok ennek kapcsán megállapították, hogy sok gyermek oltási előzménye eltűnt, amely a RENV régi adatbázisában megvolt, és ennek hiányában már nem tudják regisztrálni az újonnan beadott oltásokat. "A gyermeknek adott oltóanyag bejegyeztetésének képtelensége ahhoz vezet, hogy nincs hivatalos bizonyíték az oltás beadására. Gyakorlatilag a hatóságok szemszögéből nézve azok a gyerekek, akik nem rendelkezik bejegyzett vakcinával, azok nincsenek is beoltva. Másrészt, ha az orvos nem tud hivatalosan bejegyeztetni egy oltóanyagot, akkor nem tudja igazolni a hatóságoknak, hogy felhasználta azt, az készleten marad, és így nem kérhet további oltás adagokat. A háziorvosok jelenleg olyan nehéz helyzetben vannak, hogy nem tudják elvégezni a védőoltási kampányokat, az elmúlt héten beadott oltások pedig valószínűleg regisztrációs hibákat tartalmaznak” – áll a közleményben.

Melyek a „hagyományos” oltások?

A gyermekek oltását Romániában az úgynevezett oltási naptár, az Országos Oltási Rend alapján végzik, vagyis az egyes oltások meghatározott életkorokban adandóak. Léteznek olyan állapotok, amikor az oltások beadása nem vagy csak későbbi időpontban javasolt. Ilyenek például a lázas betegség, immunológiai károsodás, az oltóanyag valamely komponensével szembeni túlérzékenység, a kórelőzményben súlyos szövődmény az adott oltás beadása után, bizonyos idegrendszeri betegségek. 
Az érvényben lévő Országos Oltási Rend szerint az első két kötelező védőoltást az újszülöttek kapják meg még a szülészeteken: a világra jövetelüket követő 24 órán belül B típusú hepatitisz ellen oltják be a kicsiket, valamint a tuberkulózis és agyhártyagyulladás elleni BCG-oltással immunizálják őket. Két hónapos korukban a diftéria, torokgyík, gyermekbénulás és ismét a B típusú hepatitisz ellen oltják immár a családorvosok a kicsiket, majd 4 hónapos korban megismétlik ugyanezt a szakemberek. A következő oltást a 11 hónapos babáknak írja elő a szaktárca oltási naptára, amikor az előző két oltást újból megismétlik, egyéves korban pedig az első ROR-vakcinával immunizálják a gyerekeket. A kanyaró, rózsahimlő és mumpsz elleni kombinált ROR-oltást nagyon fontos még gyermekkorban alkalmazni, hiszen a legtöbb orvos is úgy tartja, hogy ezeken a betegségeken jobb minél fiatalabb korban túlesni. A kombinált ROR-oltást ezt követően a gyermek 5 éves korában kell megismételni. A hatéves gyerekek szintén kötelezően meg kell kapják a diftéria, torokgyík, szamárköhögés és gyermekbénulás elleni vakcinát. Az utolsó kötelező gyerekkori védőoltást a 14 éves korosztály számára írja elő a szaktárca jelenleg érvényben lévő oltási rendje, ekkor ismét diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni vakcinát kapnak a diákok.

Miért immunizáltatjuk a gyermekeket?

A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritka, így néha elfelejtjük, hogy ezek a fertőző betegségek milyen veszélyt jelentenek, milyen súlyos következményeik lehetnek. Ha az emberek nem kapnák meg a védőoltásokat, visszatérne több ilyen fertőző betegség és az általuk kiváltott járványok is. A csecsemők és kisgyermekek fogékonyabbak és védtelenebbek a különböző kórokozókkal szemben, mert ebben az életkorban még nem alakult ki az optimális immunválaszadás képessége a fertőzésekkel szemben. Az oltások célja, hogy a megbetegedés esélyét csökkentsék. Mint minden más gyógyszer, a védőoltások után is felléphetnek mellékhatások, leggyakrabban fájdalom, gyengeség, bőrpír az oltás helyén, vagy ritkán akár súlyosabb mellékhatás is. A védőoltások előnyei viszont összességében egyértelműen meghaladják a kockázat mértékét. Ne feledjük, hogy számos, nemrégiben még igen súlyos, tömeges járványokat vagy akár halált okozó fertőző betegség (torokgyík, szamárköhögés, járványos gyermekbénulás) azért nem jelent már veszélyt a gyermekekre, mert oltunk ellenük. 
Szilágyi Kinga