A csapadékos időjárás kedvez a gombáknak. A probléma az, hogy a hozzá nem értők nem biztos, hogy felismerik a mérgező fajtákat, nagyon könnyű összetéveszteni őket az ehető kalaposokkal.
Nemcsak ősszel, hanem tavasszal is történnek országszerte gombamérgezéses esetek. A nyirkos időjárás kedvez a gombáknak, és sokan ilyenkor kirándulás vagy séta során leszednek egy-egy megtalált gombát, amelyről úgy vélik, hogy ehető, ezért hazaviszik magukkal, megfőzik és elfogyasztják — ez azonban akár tragédiához is vezethet.
A legtöbb gomba megjelenési ideje a kora tavasz és késő ősz közötti időpontban van. Kora tavaszi ehető gomba az ízletes kucsmagomba, mezei szegfűgomba, tövisaljgomba. Májusban jelenik meg a májusi pereszke és az erdőszéli csiperke. Júniusban, júliusban, ha kedvező az időjárás, megjelennek a nyári gombák: ízletes vargánya, sárga rókagomba, nagy őzlábgomba, galambgombafélék. A szabadon szedett gombákkal viszont az a probléma, hogy a hozzá nem értők nem biztos, hogy felismerik a mérgező fajtákat, nagyon könnyű összetéveszteni azokat az ehető kalaposokkal: nagyon sok mérgező gomba ugyanis csak apró tulajdonságokban különbözik ehető fajtájától, és a tapasztalatlan gombaszedők nem tudják felismerni ezeket a különbségeket. Ezért fontos, hogy mindig ellenőrzött gombát vásároljunk, vagy ellenőriztessük le szakértővel — ezt javasolja évről évre a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság.
A gombamérgezések megelőzése
Mikor gombamérgezéses esetekről érkeznek hírek, mindenki arra gondol, hogyan legyen éberebb és szerencsésebb, hogy ne gyarapítsa ő maga is ezeknek a számát.
Minden évben történnek szerencsétlenségek, pedig a lakosság tisztában van azzal, hogy:
— az ehető gombák mellett léteznek mérgező fajok is, és össze lehet őket téveszteni, különösen, ha fiatal vagy csonka példányokról van szó
— nem nagyon létezik 100 százalékos biztonságot garantáló megkülönböztető módszer (hiszen másként nem fordulna elő baleset a tapasztalt gombaismerőknél)
— elég, ha egyetlen mérges gomba jut a gombapaprikásba, hogy megbetegítsen vagy megöljön egy egész családot
— a gombamérgezés olyan súlyos is lehet, hogy vese- és májelégtelenséget okoz, az életmentésért folytatott kétségbeesett küzdelem pedig gyakran eredménytelen, mert az akut toxikus májgyulladás gyakorlatilag halált jelent, válogatott kínok között.
A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság tanácsa tehát így szól: ne kockáztassák az egészségüket és az életüket egy gombaételért, akármilyen finom is lenne! A gombamérgezések megelőzése nagyon egyszerű: semmilyen más gombát ne fogyasszanak, csakis termesztett gombát, amelyet engedéllyel árulnak frissen vagy konzerv formában.
Ha baj történik
Ha mégis megtörtént a baj, és gombamérgezést észlelünk, javasolt kikérdezni a beteget, hogy mikor és milyen gombát fogyasztott. Innen következtethetünk a mérgezés típusára. A legtöbb gombamérgezés esetén javasolt, hogy hánytassuk meg a beteget, adjunk neki enyhe hashajtót és gyógyszenet. Gyilkos galócás és fehér gyilkos galócás mérgezés esetén csak friss hideg vizet adjunk a betegnek, ugyanis a csillapíthatatlan hányás és hasmenés során a beteg sok vizet veszít. Az előbb említett gyógymódokat elsősegélyként alkalmazzuk, orvos hiányában vagy a beteg kórházba szállításáig.
A mérgezéseket a gombában termelődő toxinok okozzák. A gombaétel-mérgezések esetében a tünetek viszonylag hamar jelentkeznek. Az étel elfogyasztása után 4–5 órára hányás, hasmenés, izzadás, érzékcsalódások, gyomor- és bélgörcsök jelentkezhetnek. A gyilkos galócás és fehér gyilkos galócás mérgezés esetén a tünetek a mérgezés után 6–36 óra múlva jelennek meg.
Egyes gombafajok csak akkor okoznak mérgezéseket, ha alkohollal együtt fogyasztjuk őket; ilyen a kerti tintagomba, a ráncos tintagomba, a változékony tinóru. Mivel a gomba lassan ürül ki a szervezetből, másnap vagy harmadnap elfogyasztott alkohol is mérgezést válthat ki.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bármely ehető, jól elkészített gomba is okozhat gyomor- és bélrendszeri panaszokat, mert a gombasejtfal kitintartalma miatt nehezen emészthető. Javasolt, hogy az elkészítendő gombát minél apróbbra vágjuk fel, így több fehérje és íz jut ki a gombasejtből, illetve könnyebben is emészthető.
Bumbuluţ Krisztina