Az utazási korlátozások és a beruházások hiánya befolyásolja leginkább a német tőkéjű, Romániában működő cégek tevékenységét, s a legnagyobb gazdasági veszélyt a termékeik/szolgáltatásaik iránti kereslet csökkenésében látják — hangzott el az Északnyugati Régió Német-Román Gazdasági Egyesülete által immár hatodik, idén azonban rendhagyó módon online találkozó keretében megszervezett, Business és helyi közösség megnevezésű találkozóján, melynek központi témája érthető módon a koronavírus-járvány hatása volt a gazdasági életre. Mint az egyesületet vezető Iuliu Cadar fogalmazott, a Román-Német Kereskedelmi Kamarának (AHK) több mint 650 tagja van, s a járvány kezdetén 3–6 hétre java részük részlegesen vagy teljesen felfüggesztette tevékenységét, aminek következtében a helyzetük romlott vagy épp csak kielégítő szinten maradt. Csak az AHK által tömörített német tőkéjű cégek 35%-a jelenthette ki a 2020-as év mérlegvonását követően, hogy helyzete jó, 55%-uk elégséges, míg 10%-uk nehéz(kes) évet zárt — s ennek egyik következménye, hogy alig 16%-uk tervez a közeljövőben új alkalmazottakat, munkásokat szerződtetni, a többiek az eddigi szinten tartják alkalmazottaik számát, vagy kénytelenek csökkenteni (illetve már meg is tették). Még ennél is kevesebben (11%) terveznek nagyobb volumenű beruházásokat erre az évre, annál is inkább, mivel a 2020-ra tervezett beruházások csak részben valósultak meg, s a cégek, vállalatok 40%-a be is fagyasztotta fejlesztési terveit. „Az AHK-tagok zöme, több mint 60%-a úgy véli, hogy a román gazdaság csak 2022 végére vagy még később fog magához térni, s bizonyos körülmények végérvényesen megváltozottak lesznek. De azt is tudom, hogy a helyi és megyei közigazgatással közösen mindent megteszünk a járvány negatív hatásainak csökkentése érdekében, s együttműködésünk ugyanolyan szoros marad, mint eddig volt” — mondta Cadar.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg videóüzenetében Cord Meier-Klodt, Németország bukaresti nagykövete is, felidézve: már legelső, négy évvel ezelőtti látogatásakor nyilvánvalóvá vált számára, hogy az északnyugati régió és Szatmár az európai normalitás megtestesítője Romániában. „Az eddigi normalitás drasztikusan összezavaródott a járvány miatt, és sok minden nem úgy lesz, mint előtte volt, ugyanakkor számos iparág, leginkább az autóipar már a járvány előtt elérkezett arra a bizonyos pontra, ahol a továbblépéshez gyökeres átalakulás szükséges, és ennek tükrében a járványt egy katalizátorként is fel lehet fogni, amely csak felgyorsított bizonyos dolgokat, főleg a munkaerőpiac esetében, ami sokkal rugalmasabb, digitalizáltabb, hibridebb és dinamikusabb lett. Ezekben a változásokban aktívan részt is kell vennünk, nem csak elviselni őket, kiemelt hangsúlyt fektetve a duális oktatásra, a szakmai és szellemi képzésre, szóval felkészítve a fiatalokat a jövőbeli elvárásokra, mert a változás nem lehet másként sikeres” — fejtette ki. Németország temesvári konzulja, Ralf Krautkrämer szintén korábbi szatmári látogatását idézte fel, hangsúlyozva azt is, mekkora erőfeszítéseket tesznek a cégek, hogy egyensúlyban tartsák a fontos járványügyi szabályokat és a gazdasági élet működését, s „ezzel a találkozóval is arra hívják fel a figyelmet, hogy Szatmár, a szatmári régió felé kell nézni, ahol a németországi érdekeltségű cégek sikeresen tudtak fejlődni, hozzájárulva a vidéki, a helyi közösség fejlődéséhez is”.

Tagadhatatlanul fejlődött a megye

Radu Bud kormánymegbízott úgy fogalmazott: bár a közigazgatás tevékenységének legnagyobb részét a járványkezelés tette és teszi ki, sikerült a nagy volumenű projekteket továbbvinni, és újakat is elindítani, felsorolásában a szatmárnémeti körgyűrűt, a majdani óvári gyorsforgalmi utat, a patóházi Szamos-hidat említve.

„A járvány felforgatta a kézen fogva járó közigazgatási és a gazdasági életet — hisz mindig mondom: ha nincs bevétel, sokat nem lehet megvalósítani —, de nem állította teljesen le” — hangsúlyozta Pataki Csaba megyei tanácselnök, röviden vázolva a tavalyi év fejlesztéseit. Mint elmondta, 2020 legnagyobb kihívása a járvány elleni küzdelem volt, ezért a megyei tanács beruházott egy, a követelményeknek megfelelően felszerelt laboratóriumba, ugyanakkor a szükséges felszereléseket is beszerezte, hogy az egészségügyi intézmények a legmegfelelőbb körülmények között működhessenek, megújult az urológiai osztály, készül az új neurológia, korszerűsödik az intenzív terápiás osztály és a tüdőgondozó, valamint az Avasfelsőfalui Városi Kórház. Az egészségügy fejlesztése mellett nem kevésbé fontos fejezetet jelentett a közúti infrastruktúra modernizálása, az első és második Országos Településfejlesztési Programban (PNDL) megvalósuló beruházások folytatásával — nem hallgatva el azt sem: a Krasznabéltek–Dobra–Nántű–Hadad–megyehatár vonalon dolgozik ugyan a kivitelező, de nem olyan ritmusban, mint ahogy a megyei tanács szeretné, „de remélem, év végéig az ütemtervnek megfelelően nagyon jó utunk lesz ott” —; folytatódott a megyei múzeum épületének felújítása, a megyei könyvtár is hamarosan új székhelyére költözik, a filharmónia művészei hetente színvonalas előadásokkal várják a közönséget, míg a hagyományőrző forrásközpont számos kötetet és albumot adott ki. Szociális téren a megyei tanács továbbra is támogatta az ezen a területen tevékenykedő nonprofit alapítványokat, új sporttermet kapott a speciális nevelési igényű gyerekeket foglalkoztató központ, és számos projekt indult a családon belüli bántalmazás áldozatainak, az árva gyermekek és fiatalok támogatására.

Szabó Kinga Mária

Fotó: Szatmár Megyei Tanács