Érdekes kiállítás nyílt tegnap délután a Szatmár Megyei Múzeumban, ahol a csanálosi temetőben feltárt leleteket tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállításmegnyitón a múzeumigazgató, Liviu Marta elmondta, hogy a tárlat egy 2003-ban elkezdett munkálat eredménye, amely Cristian Virag muzeológus kitartásának is köszönhető. A csanálosi temető jelenleg Románia legnagyobb, a bodrogkeresztúri kultúrához tartozó újkőkori nekropolisza. Európa-szerte híres lelőhely, hiszen számos aranytárgy és különleges értékű lelet került itt a napvilágra. A szakirodalomban is kiemelt helyen szereplő leletegyüttes jelentős hazai és nemzetközi kiállításokon lett bemutatva a nagyközönség számára, mint például a Neolithic art in Romania, Olten (Svájc) vagy a Románia arany- és ezüstkincsei című kiállítás. 

Cristian Virag köszöntőjében rávilágított, hogy régóta meg akarta ezt a kiállítást valósítani, bár lehet, hogy jövőre, amikor 20 éves lesz a csanálosi kutatótelep, aktuálisabb lett volna. Eddig 130 sír került feltárásra, bő leletlelőhely. A kiállításon a leletek egy szűk része tekinthető meg, mivel nem volt több hely, ahová több tárgyat helyezhettek volna ki. „Nehéz volt kiválasztani, hogy milyen tárgyak kerüljenek bemutatásra, mert szentimentális és archeológiai értékeiket is figyelembe vettük. A kiállítás a nekropolisz legszebb leleteit tárja a nagyközönség elé, számos kerámiaedényt, réztárgyakat (ékszerek és fegyverek), spondylus kagylóból vagy márványból készült ékszereket, kőeszközöket és fegyvereket (nyílhegyek, pengék, fejszék), 8 aranytárgyat, csonteszközöket és díszeket. A sírrekonstrukció célja, hogy a látogatók számára szemléletessé tegye a férfi és női temetkezési rítusok közötti különbségeket” — fogalmazott a kutató, aki elmondta, hogy az őstörténetben változatos és gazdag lelőhely a csanálosi. „Azt szeretném, ha figyelmesen néznék meg a vitrinekbe kiállított tárgyakat, nem lehet ilyenekkel bárhol találkozni” — fogalmazott Virag. 

A mai Csanálos község területén i. e. 4300–4100 körül virágzó újkőkori közösség élt, főként állattenyésztéssel, mezőgazdasággal, fazekassággal és rézkohászattal foglalkozott. Mindenki számára előnyös kereskedelmi kapcsolatokat ápolt a szomszédos közösségekkel: Kelet-Szlovákiából obszidiánt, a Balkánról vagy a Prut–Dnyszter területéről tűzkövet, a Földközi-tenger térségéből spondylus kagylót, a hegyvidékről rezet és aranyat hozott. A kutatások során kiderült, hogy jelentős forgalmat bonyolítva le más térségekben is megfordult, ezen hatások látszanak az agyagedényeken is. A kiállítás megálmodója köszönetet mondott ugyanakkor mindazoknak, akik valamilyen módon hozzájárultak a csanálosi nekropolisz feltárásához. Fény derült arra is, hogy tervezik egy monográfia elkészítését, azonban jelenleg DNS-teszteket és egyéb kifinomult munkálatokat végeznek annak érdekében, hogy a sírokban talált egyénekről minél több információt kiderítsenek. Eddig 46 egyén rokonsági szálát térképezték fel, tudják a rokonsági kapcsolatokat közöttük. 
A látogatók a kiállított tárgyakon kívül egy temetkezési animációt is láthatnak, illetve egy rövid videót a csanálosi feltárási munkálatokról. 

Liviu Marta elismeréssel szólt munkatársa tevékenységéről, a nagy szatmári történészekhez hasonlítva, hiszen kitartásával sikerült egy 4000 évvel ezelőtti világot feltárnia számunkra. Hogy miért is fontos a 6000 évvel ezelőtti sír feltárása? Mindenki keresse meg a számára legmegfelelőbb választ, de ha megnézzük a kiállítást, akkor már megdöbbenhetünk, s ha még olvasnunk is sikerül, akkor egy varázslatos világ tárulhat elénk. 
A kiállítás legalább egy hónapig megtekinthető a Szatmár Megyei Múzeumban, keddtől szombatig 9 és 17 óra, vasárnap pedig 10 és 14 óra között, a belépőjegy gyerekeknek 5 lejbe, felnőtteknek pedig 10 lejbe kerül.

Sógor Beáta