A Román Királyság megalakulásának 150. évfordulója alkalmából nyílt ma kiállítás a Szatmár Megyei Múzeum kiállítótermében.

Kedden a függetlenség napja és a királyság kikiáltásának napja tiszteletére nyílt kiállítás a Szatmár Megyei Múzeumban. A tárlat anyagát Paula Virag muzeológus ismertette: fotók, dokumentum-másolatok és a királyság jelképeinek a másolatai. Claudiu Porumbăceanu muzeológus I. Károly életét és munkásságát ismertette. Károly 1839. április 20-án született Sigmaringenben, Karl Anton von Hohenzollern-Sigmaringen és Josephine von Baden gyermekeként. Drezdában és Bonnban nevelkedett. Münsterben katonai végzettséget szerzett, 1857-ben pedig Berlinben tüzérségi tanulmányokat folytatott. 1864-ben hadnagyként részt vett a porosz-osztrák-dán háborúban. Károlyt 1866 áprilisában a román kormány felkérésére Románia fejedelmévé választották, miután elűzték az egyesült Románia első uralkodóját, Alexandru Ioan Cuzát. Károly álruhában, üzletembernek öltözve, hamis útlevéllel érkezett Romániába. 1866. május 10-én Bukarestbe érkezésekor meleg fogadtatásban részesült mind a nép, mind a politikusok részéről. 1869. november 3-án feleségül vette Wiedi Erzsébetet és 1870. szeptember 27-én megszületett gyermekük, Mária, ő azonban 4 éves korában elhunyt. Népszerűségét az orosz-török háború során szerezte vissza. A háborúban az orosz fél oldalán vett részt katonai vezetőként. Ennek eredményeként Románia elnyerte teljes függetlenségét az Oszmán Birodalomtól. A függetlenség kikiáltására 1877. május 10-én került sor. A királyságot 1881. május 10-én kiáltották ki és Károly lett a Hohenzollern-Sigmaringen-ház első uralkodója, amelyet a németeket üldöző szovjet hadsereg nyomában járó kommunista rendszer söpört el 1947-ben. I. Károly 1883-ban titkos szövetséget kötött Németországgal és az Osztrák-Magyar Monarchiával, ezzel is mutatva a II. Vilmos iránti szimpátiáját. A király és hitvese, Erzsébet földi maradványai az argyasudvarhelyi apátságban találhatóak. Mivel Károly gyermektelen volt, az általa örökbe fogadott unokaöcs, Ferdinánd javára rendelkezett a trónöröklés kérdésében.

Elek György