Frunda Györgyöt, Victor Ponta miniszterelnök kisebbségi tanácsadóját a tisztséggel járó feladatairól, a kormánykoalíció tagjainak nacionalista megnyilvánulásairól, Románia és Magyarország viszonyáról, valamint a magyar–magyar kapcsolatokról kérdeztük.

— Victor Ponta miniszterelnök kisebbségi tanácsadójaként mi az ön szerepe és feladata?

— Az én hatásköröm és feladatom az, hogy eljuttassam a miniszterelnökhöz a kisebbségi ügyekben azokat az információkat, amelyeket ő nem tud. Egy bukaresti ember nagyon keveset tud az erdélyi magyarokról, ezért lehet őket befolyásolni. Én elmondom a miniszterelnöknek a problémákat és azt is, hogy véleményem szerint milyen megoldási lehetőségek vannak. Meg kell hogy mondanom, az eddigi tapasztalataim alapján a miniszterelnök nem magyarellenes, próbál megértő lenni, nem reagál azonnal az uszításokra, nincsenek nacionalista megnyilvánulásai, nem nyúlt hozzá a kisebbségi jogokhoz, ami véleményem szerint biztató.

— Ez lehetséges, de túl sok a körülötte lévő nacionalista, például Crin Antonescu, Dan Voiculescu vagy akár Valer Marian Szatmár megyei USL–s szenátor.

— Én különbséget tennék személyek és szerepek között. Van egy kormánykoalíció, melynek van két társelnöke. Crin Antonescuról el lehet mondani, hogy nacionalista, ő ennek elég gyakran hangot ad. Vele is szoktam beszélgetni, megpróbálom befolyásolni a döntéseit, kisebb sikerrel. Gyakran kirohan az RMDSZ–vezetők ellen, de meg kellene értse, hogy neki is tárgyalni kellene, hiszen ez a politika. Valer Marian kollégám volt az Európa Tanács emberjogi bizottságban négy évig. Amikor pártja ellenzékben volt, csendesebb volt, de mindig jellemző volt rá a nacionalista magatartás. Ő egy nacionalista felfogású ember, aki sokszor túloz.

— Valer Marian a miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében azt sérelmezi, hogy az RMDSZ–vezetőknek nagyobb a szavuk, mint az erdélyi románoknak és túl sok jogot biztosítanak a magyarok számára.

— Ez egy hülyeség. A magyarságnak nincs sok joga. A kisebbségeknek általában nincs sok joguk. A kisebbségek mindig diszkriminálva vannak, a kérdés az, hogy mennyire? Ha a kisebbségek nem lennének diszkriminálva, nem lenne kisebbségi kérdés. A kisebbség mindig úgy érzi, hogy a többségnek előnye van és ez sajnos így van.

— Victor Ponta szerint a FIDESZ Románia ellensége, közben Budapestre készül az MSZP meghívására. Ön hogyan látja ezt a jelenséget?

— A valóság az, hogy Victor Ponta egy szociáldemokrata párt elnöke, a FIDESZ pedig néppárt. Nyilvánvaló, hogy nem támogathatják egymást. De különbséget kell tenni a pártok és az országok között. Amikor valaki egy ország kormányfője, akkor el kell tekinteni a pártérdekektől, az ország érdekeit kell előtérbe helyezni. Romániának és Magyarországnak az a közös feladata, hogy jó viszony alakuljon ki a két ország között, mert mind a két ország nehéz helyzetben van a gazdasági krízis miatt. Mind a két országnak az a feladata, hogy megerősödjön az Európai Unióban, hogy javuljon az állampolgárok mindennapi életszínvonala és akkor a két ország közötti viszony is jó volna. Ezt viszont csak úgy lehet elérni, ha merész döntéseket hoznak úgy, hogy figyelembe vegyék a romániai magyarság érdekeit. Az ellentét mindig megvolt a két ország között. Az lenne a jó, ha újra lennének közös kormányülések, mert ezeken sok minden megoldódott és sok mindent megelőztek.

— A magyarországi pártok az erdélyi magyarok szavazataiért küzdenek. Ez mennyire fogja befolyásolni az országok közötti és a magyar–magyar kapcsolatokat?

— Sem politikai, sem jogi elvként én nem tartom jónak azt, hogy egy olyan ország vezetéséről szavazzak, amelyik országban nem élek. Valóban nagy harc folyik az erdélyi szavazatokért. A FIDESZ tudja, hogy nem kaphat kétharmados többséget, az MSZP megpróbál újraéledni, a Jobbik pedig láthatóan tör előre, amit én szintén nem tartok jónak. Jó lenne nekünk ebből a küzdelemből kimaradni.

Elek György