Az RMDSZ továbbra is fenntartja, hogy a lapnak nincs felelőssége a diszkriminatív apróhirdetés ügyében, a CNCD-elnök szerint a kiadó is felelős.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) által múlt héten csütörtökön hivatalból megindított eljárás után az RMDSZ Szatmár megyei elnöke hétfőn maga is írásban feljelentést tett az egyik Szatmár megyei román nyelvű napilapban megjelent, kirekesztő célzatú álláshirdetés ügyében. Úgy értesültünk, magánszemély nem tett feljelentést sem a Diszkriminációellenes Tanácsnál, sem a Szatmár megyei bíróságon a magyar nemzetiségű jelentkezőket a meghirdetett állásra való jelentkezésből egyértelműen kizáró apróhirdetés miatt, ami az illető lap november hatodikai és hetedikei számában is megjelent.

A feladóval van baj

Az RMDSZ továbbra is csak a hirdetés feladóját marasztalja el, a lap és annak kiadója ellen nem kéri a CNCD állásfoglalását. „Azzal van bajunk, hogy valaki telefonszámát megadva vállalja azt, hogy mindenféle köntörfalazás nélkül, nyíltan kizárja a magyar nemzetiségűeket az álláshirdetésre jelentkezésből — jelentette ki portálunknak hétfőn  Nagy Szabolcs, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének ügyvezető elnöke —, és nem azzal, hogy egy újság apróhirdetést felvevő munkatársa nem olvasta el figyelmesen, mit ad tovább leközlésre. Ezért döntöttünk úgy, hogy miután hivatalos úton kikértük és pénteken meg is kaptuk a hirdetés adatait, az azt feladó magánszeméllyel szemben kezdeményeztük a Diszkriminációellenes Tanácsnál az ilyenkor megszokott eljárás megindítását.”

Mindkét féllel baj van

Az RMDSZ álláspontjával szemben Asztalos Csaba CNCD-elnök szerint egyértelmű a hirdetést leközlő lap felelőssége, ezért is kezdeményezték a hivatalból indított eljárást mind a feladóval, mind a kiadóval szemben. Így eljárni azonban nem kötelező, mutatott rá, az RMDSZ az ellen kezdeményezi a maga eljárását, aki ellen akarja.

Az ügy állása a hivatalból megindított eljárás tekintetében a következő: a bukaresti székhelyű Országos Diszkriminációellenes Tanács még szerdán felvette a kapcsolatot a hirdetést megjelentető lap kiadójával, a feladó adait megkapták, a következő lépés a felek beidézése lesz. Nem kizárt, hogy az ügy lefolyása akár három hónapig is eltartson, ám Asztalos szerint minden valószínűség szerint három héten belül megszülethet a CNCD hivatalos és végleges döntése az ügyben. Ha a kilenctagú testület is diszkriminatívnak találja az apróhirdetést, háromezertől százezer lejig terjedő bírság kifizetésére kötelezhetik a feleket, a befizetendő összeg mértékéről ugyancsak a testület tagjai döntenek.

Princz Csaba

Eddig:  Magyarok kíméljenek! (2.)

Nem csak a diszkriminatív hirdetés feladója, hanem az azt közlő sajtótermék is felelős, tudatta portálunkkal Asztalos Csaba, az CDCN elnöke, aki hivatalból indított eljárást az ügyben.

A hátrányos megkülönböztetés ellen született törvény hatályba lépése óta, azaz tizenhárom éve nem volt még példa arra, hogy sajtótermékben, magyarsága miatt legyen valaki hátrányosan megkülönböztetve Romániában, nyilatkozta lapunknak a Román Diszkriminációellenes Tanács (CDCN) elnöke. Asztalos Csabát azt követően kérdeztük meg, hogy egy román nyelvű Szatmár megyei napilapban szerdán megjelent, apróhirdetésként feladott álláshirdetés fehéren-feketén kijelenti: magyar nemzetiségűek ki vannak zárva a jelentkezésből. A szerdai megjelenést követően az ominózus apróhirdetés egyébként ugyanannak a lapnak a csütörtöki számában is megjelent, változatlan formában. Annak utolsó mondata továbbra is hangsúlyozza: a cég nem kíván magyar nemzetiségű személlyel szóba állni.

— Hivatalból, azonnali hatállyal megindítom az eljárást a hirdetést feladó személy és a hirdetést közlő újság ellen egyaránt, szögezte le Asztalos Csaba, hiszen mind a két felet felelősség terheli az ügyben.

A Szatmári Friss Újság csütörtöki írása nyomán egyébként az RMDSZ Szatmár megyei szervezete is felfigyelt az ügyre, a hirdetést közlő lapnál a déli órákban leadta adatközlési igényét annak érdekében, hogy a hirdetést feladó személy ellen megindíthassa az eljárást.

Feljelentést bárki tehet, amennyiben hátrányos megkülönböztetést tapasztal vagy gyanít, ám nagyobb súllyal bír az, ha ezt egy jogvédő vagy kisebbségi szervezte teszi meg, mondta el Asztalos Csaba. Két úton is meg lehet indítani az eljárást: a CDCN-nél tett bejelentés mellett egyenesen bírósági feljelentést is lehet tenni az ügyben. Nem csak erkölcsi, de anyagi kártérítési igénnyel is előállhat az, aki sértve érzi magát a hirdetés miatt.

Tizenhárom év óta először!

Tizenhárom éve létezik hátrányos megkülönböztetés elleni jogszabály Romániában, tájékoztatott a Tanács elnöke, ennek létjogosultságát egy három hónappal ezelőtt meghozott strasbourgi döntés is megerősíti. Romákkal szemben fordul elő a leggyakrabban az, hogy nyilvánosan diszkriminációnak vannak kitéve, főleg velük szemben a legnagyobbak az előítéletek az országban. Az igazságos versenyből valakiket magyarságuk miatt kizáró nyilvános információval tizenhárom éves pályafutásom alatt még egyszer sem találkoztam, ismerte el Asztalos.

Csak a feladó a hibás?

Csütörtökön az RMDSZ szatmári szervezete közleményben értesítette szerkesztőségünket, maguk is a CDCN-hez fordultak, és az ominózus hirdetés feladójának adatait az apróhirdetést közlő napilaptól kikérve, jelezték ennek illetékesénél: feljelentést fognak tenni a szakhatóságnál a hirdetést feladó személy ellen. A Diszkriminációellenes Tanácsnál viszont a közlemény szerkesztőségünkhöz való megérkezte után, a kora délutáni órákban sem volt tudomásuk arról, hogy a szatmári RMDSZ részéről feljelentés érkezett volna, vagy bárki más ebben az ügyben hozzájuk fordult volna.

A diszkrimináló apróhirdetés ügyének másik érdekessége, hogy az RMDSZ közleményében nem szerepel, hogy a jogsértő hirdetést közlő lap ellen is terveznének eljárást indítani, miközben egy kisebbségvédelmi jogvédelmi szolgálattal együttműködő szervezetnek nem csak a megrendelő, de a hírközlő felelősségével is tisztában kellene lennie.

Eddig: Magyarok kíméljenek! (1.)

Nem kell magyar munkaerő az egyik szatmári ékszerüzletbe. Az RMDSZ elítéli az etnikai kritériumok alapján való munkaerő-felvételt.

Ékszerüzletbe keres alkalmazottat egy szatmári kisvállalkozás, amelyiknek vezetője nem elég, hogy a jelentkezők nemét és korát illető feltételeket szab apróhirdetésként feladott álláshirdetésében, de félreérthetetlenül kijelenti: „magyar nemzetiségű személy jelentkezése kizárva”. Az egyik Szatmár megyei, nagy példányszámú román nyelvű napilapban megjelent hirdetésre figyelt fel szerkesztőségünk tegnap. A 2000-ben kiadott, 137-es számú kormányrendelet értelmében tilos bármilyen alapon megkülönböztetést tenni alkalmazás esetén, ha embercsoportok kerülnek hátrányos helyzetbe egy olyan hirdetés miatt, mint amilyen a tegnap jelent meg, 600-tól 8000 lejig terjedő bírsággal sújtható az elkövető.

Feljelentés készül

Az ügy kapcsán mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szatmár megyei szervezetének álláspontját, mind az Országos Diszkriminációellenes Tanács véleményét kikértük. Ez utóbbi állásfoglalását holnapra várjuk, a Szövetség nyilatkozatát Nagy Szabolcs megyei ügyvezető elnök tolmácsolta:

„Felháborodással vettük tudomásul a jelzett hirdetés szövegében szereplő, egyértelműen diszkriminatív felhívást. Egy olyan közegben, mint amilyen a Szatmár megyei is, amely nemzetiségi szempontból egyáltalán nem homogén, mindenképpen elítélendő a hasonló magatartás. Tényként kezelhetjük azt is, hogy ha az eladónak nem szabad magyarul beszélnie vagy magyar nemzetiségűnek lennie, valószínűleg a magyar vásárlókat sem nézi jó szemmel a

tulajdonos. Furcsa, hogy a hirdetés feladója ilyen rossz üzletpolitikát folytat, hiszen a megye mintegy egyharmadát kizárni a vásárlói köréből — csak azért, mert magyar — egyértelműen merész és rossz üzleti húzás is. De ez legyen az ő gondja,, mi fontolóra vettük a hirdetés feladójának feljelentését az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, ismerve azt a tényt, hogy a hirdetés feladója és nem az azt leközlő sajtóorgánum vállalja a hasonló ügyekben a felelősséget a leközölt szövegért.

Princz Csaba