Nincs karácsony „szalonczukedli” nélkül, s ahány ház (de még inkább: ahány száj) annyi szokás és preferencia az ízesítés és töltelékek terén — s hogy a zavarba hozó felhozatal még inkább bőséges legyen, a Magyar Édességgyártók Szövetsége minden évben versenyt hirdet, ahol aztán eldől, melyik finomság is lesz az adott Év Szaloncukra.
A kivételes megmérettetésre az összes magyarországi gyártó meghívást kapott idén is, és szabadon dönthettek az ingyenes versenyen való részvételről, valamint arról is, hogy nevezés esetén hányféle szaloncukrot versenyeztetnek — összesen 186 -féle szaloncukor szállt ringbe, a bírák pedig 8000 szem édességet ízleltek meg, igaz, a zsűrizésben több mint 300 kóstoló is segített nekik.

A 12 nevezési kategóriát ebben az évben is a piac változásait és a fogyasztói igényeket figyelembe véve határozták meg a Magyar Édességgyártók Szövetségének segítségével, például a fenntarthatóság jegyében kiemelt kategória volt a vegán szaloncukroké, és a kézművesek külön is megmérkőztek egymással, mint ahogy az alacsonyabb árú kategória szaloncukrai is külön versenyeztek.

„A vásárlók minőségi elvárásainak erősödése odáig juttatta a szaloncukorpiacot, hogy már a középkategóriás termékeknél is valódi csokoládéval dolgoznak. Szintén idei trend a bio-, vegán-, organikus és funkcionális élelmiszerként is szolgáló szaloncukrok határozottabb megjelenése a piacon” – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, ugyanakkor hiába a zselés íz a legnépszerűbb, az Év Szaloncukra verseny díjazottjai közé az ilyen típusú termékek idén sem tudtak bekerülni.

A dobogósok

Az Év Szaloncukra kategória első helyén a gyulai Kézműves Cukrászda forralt boros szaloncukra végzett —  a győztes édesség készítője, Balogh László elmondta, hogy borként a St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet Akutyafáját elnevezésű cuvée-jét használták. Saját alkoholos tesztjükön a szonda három szem forralt boros szaloncukor elfogyasztása után sem színeződött el.

A második helyezett a balatongyöröki Promenád Kávéház mogyorós-robbanócukorkás szaloncukra lett, míg a dobogó harmadik fokán a maklári Stühmer körtezselés-muskotályos szaloncukra végzett.

Az Év Szaloncukra kézműves kategóriájában a keszthelyi Sütibolt mézeskalács ízesítésű, ropogós kekszdarabokkal gazdagított szaloncukra lett az első, míg a második a veresegyházi Sulyán Cukrászda Sacher torta inspirálta édessége, a harmadik pedig a soltvadkerti Szent Korona Cukrászda fehér csokoládés pisztáciakrémes alkotása lett.

Az idei évben először meghirdetett, az Év Vegán Szaloncukra címet a székesfehérvári Damniczki Cukrászda birsalmás szaloncukra nyerte el, míg a kedvező árú szaloncukrok közül első helyen a TESCO karamellakrémmel töltött szaloncukra végzett, de külön meg voltak  versenyeztetve a kókuszos, a mogyorós, a karamellás (ezen belül a tej/vajkaramellás), a marcipános, a narancsos és a pisztáciás szaloncukrok is.

Az Év Új Íze a Piros Mogyorós - Tejkrémes tejcsokoládé szaloncukor robbanócukorral és aprított mogyoróval lett.

A szalonczukedli története

A szaloncukor őse a fondant cukor, melyről már a XIV. században készültek feljegyzések Franciaországban. Ennek az édességnek a Magyarországra vezető útja a mai napig nem tisztázott. Egyesek úgy gondolják, hogy Andre Manion vitte magával a fondant cukor készítésének receptjét Németországba és onnan került magyarföldre is, mások szerint már a török édességkészítők is készítettek Magyarországon fondant-szerű termékeket, aminek az ízét gyümölccsel tették változatosabbá.

Az biztos, hogy a XIX.. század elejétől állítottak elő fondant alapú cukorkákat, a reformkorban a polgári és főúri házak fogadószobáit francia mintára szalonnak nevezték, a lakások ezen helyiségében kis cukorkás tálakat helyeztek el a vendégek fogadására. A karácsonyfát is a szalonban állították fel, amelyre később ez a finom csemege díszként került fel — innen is kapta elnevezését a szaloncukor. Jókai "szalonczukedlinek" írja le, ugyanis a neve német salonzuckerl szóból ered.

Kugler Géza az 1891-ben megjelent Legújabb nagy házi cukrászat című könyvében már 17 féle szaloncukorreceptet írt le, többek között „szalon-ananász czukorkát, szaloncréme-bonbonokat, szalon-marasquin-czukorkát, szalon-pisztácz-czukorká” említ.

 A magyar cukrászdák szaloncukrait a vevők készletről vásárolhatták vagy meg is rendelhették: a megrendelő határozhatta meg, hogy milyen ízű szaloncukrot, milyen színű szaloncukorpapírba, valamint milyen színű és minőségű (sima vagy préselt mintájú) sztaniolba csomagolva kéri.

A szaloncukor-készítési műveletek közül legtovább a csomagolópapír rojtozása maradt kézi, de később az úgynevezett riccelőgép segítségével ezt is gépesítették. A régi, híres cukrászdákban az inasok feladata volt a rojtozó gépet működtetni. A legnevesebb cukrászdákban óriási mennyiségű szaloncukrot készítettek. A formákat átszitált rizslisztbe mártották, ezután öntötték a folyékony, főzött cukormasszát a mélyedésbe, a cukor megdermedése és megszáradása után csomagolták a szaloncukrot a szivárvány minden színében pompázó, csillogó sztaniolpapírba — a szaloncukor gépi készítése egyébként  Gerbeaud Emil és Stühmer Frigyes nevéhez köthető. A két világháború között már 70 -féle szaloncukrot lehetett kapni, 30 féle különböző csomagolásban. Persze, nem mindenki engedhette meg magának, hogy előkelő cukrászdában vásároljon szaloncukrot a fára, ezért sokan otthon készítették el a csemegét. 

Szabó Kinga Mária