Nyár derekán látott napvilágot a Kisebbségi nyelvi jogok Romániában – gyakorlati kérdések és válaszok címet viselő, a kisebbségi nyelvhasználat fontosságát szorgalmazó kiadvány — viszont akkor ezzel nem ért véget a Határon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben megnevezésű projekt, ugyanis górcső alá vették, mennyire is valós az anyanyelvhasználata a mindennapi életben, illetve a Szatmár megyei vendéglátóipar mennyire használja azt online és offline térben.

„Jó dolog, hogy az Identitas Alapítvány részt vett egy ilyen projektben, hiszen egy mindenkit érintő, fontos témával, a közigazgatásbeli és vállalkozásbeli többnyelvűséggel foglalkoztunk – az anyanyelvhasználat pedig Szatmár megyében kiemelten fontos.” – mondta a projektzárón Magyar Lóránd, az alapítvány elnöke.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Kereskényi Gábor polgármester is, nyomatékosítva egyrészt a kiadvány hiánypótló szerepét, de nem kevésbé hangsúlyozva azt is: „az RMDSZ által 1990 óta kiharcolt jogok csak annyit érnek, amennyit be tudunk tartani és tartatni belőlük.” Mint emlékeztetett, a Szatmárnémeti önkormányzat mind a szóbeli, mind az írásbeli kommunikációban nagyon tudatosan törekszik a kétnyelvűségre, viszont erre a tudatosságra a mindennapi élet más területein is szükség van.

Az anyanyelv és az anyanyelvi jogok használatának tudatosítását emelte ki Pataki Csaba megyei tanács– és RMDSZ–elnök is, hiszen mint rámutatott: hiába van meg a törvényi keret, ha nem élnek vele (rutinból, megszokásból, vagy mert egyszerűen nem tudják, hogy lehet). Közintézmények szintjén ez sokszor leginkább a fiatalokra jellemző, akik nem is próbálkoznak például anyanyelvükön jogosítványt szerezni, ugyanakkor ha nincs olyan szakember, aki tud magyarul, hiába létezik a törvényes keret.
Különösen fontos (lenne) a többnyelvűség, konkrétan a magyar nyelv használata a vendéglátóipar/kereskedelem számára: a Szatmárba érkező látogatók, turisták zöme Magyarországról érkezik, s ha a pincér, kiszolgáló, recepciós, stb. magyarul kommunikál velük, az gyakorlati stratégiai előnyt jelent az adott vállalkozás számára.

A nyelvi nyitottság versenyelőnyt jelent 

Ehhez a szegmenshez kapcsolódik a projektnek az a felmérése, amely azt vizsgálta: mennyire két– vagy többnyelvűek a Szatmár megyei vendéglátóipari vállalkozások.
Mint a szakmai csapatot vezető Jankó–Szép Ildikó részletezte, több mint 400 egység nyelvhasználatát elemezték, kezdve az étlapoktól, az online és offline jelenléten át a kommunikációig. 

Az általános jelenség, hogy a vizsgált egységek között csak elvétve akadt, amely közösségimédia oldalán és honlapján magyar nyelven is megszólította leendő ügyfeleit. Valamivel jobb a helyzet offline, vagyis élőszóban, ám ez nem tudatos cégpolitika, hanem szinte kizárólag a dolgozók nyelvtudásán és hajlandóságán múlik.
A kutatás egy másik szegmense a nyelvi sokszínűség kültéri használatát vizsgálta – 223 megyebeli településen közel 4000 feliratot vettek számba. Ezek közül 2625 kizárólag román nyelvű volt, míg 957–en román és magyar nyelven is szerepelt a felirat.

A projekt keretében nem csak vizsgálták a kétnyelvűséget, de a vendéglátóipari vállalkozások között egy ötös toplistát is felállítottak — a rangsort a szatmárnémeti No Pardon vezeti, ahol teljesen tudatosan és következetesen használják a két–, illetve többnyelvűséget; őket követi a kökényesdi Oliver&Olivia Kft (Bázis Bisztró), a kaplonyi Kovi Ice Kft., a szatmárnémeti The Dome vendéglő, valamint a nagykárolyi Retro Hanul.
A kereskedelmi egységek képviselői egy–egy oklevelet és plakettet vehettek át Magyar Lórándtól és Kereskényi Gábortól.

Szabó Kinga Mária