Csókási-Budaházi Emesétől megtudtuk, hogy a dadogás a logopédia egyik fontos területe, nem csupán beszédhibáról, hanem beszédzavarról van szó. Ez lehet enyhe, illetve súlyos vagy nagyon súlyos is.

„A dadogás egy olyan beszédzavar, melynek során a hangoknál, szótagoknál elakadnak a dadogók, irritálón ismételgetnek, így a beszéd ritmusa elakad. Nem ritkán görcsös izomrángás, mozgászavar kíséri a jelenséget. A dadogás meghatározása nem egyszerű feladat, többféle elmélet, iskola feszül egymásnak, eltérő véleményeket találunk, a definíciója olyan sokrétű és ellentmondásos, mint maga a dadogás, csak néhányat említek a különböző szempontú megközelítések közül, például a pszichológiai szempontú vélemények, pszichoszomatikus, analitikus, viselkedés szempontú vélemények. Ezek összességéből kaphatunk egy árnyaltabb képet a dadogás jelenségéről, amelyek segítik a szakembert a helyes diagnózis felállításában, valamint a komplex kezelés megtervezésében” — fogalmazott a szakember a dadogás kialakulásáról, illetve annak meghatározásáról.

Minden beszédhibának, illetve beszédzavarnak nagyon fontos a szakszerű kezelése. „Minél hamarabb kezdik el a terápiát, annál hamarabb lesz az hatékony” — mutatott rá a logopédus-szakpszichológus a dadogás kezelésének fontosságára. „A szép, érthető beszéd az iskolából kikerülve, az élet bármely területén rendkívüli jelentőséggel bír. Nem csak arról van szó, hogy a környezetünkben élő emberek megértsenek bennünket, hanem magáról a verbális kommunikáció milyenségéről, minőségéről beszélünk. Jó néhány munkahely, szakma, pálya, hivatás előfeltétele a szép, érthető beszéd, jó artikuláció, megfelelő kommunikáció. Enélkül sokszor esélye sincs az egyénnek például egy állást elnyerni vagy egyáltalán egy pályán elhelyezkedni. Nem beszélve persze a társadalmi megítélésről, megbélyegzésről és néha az izolációról, kirekesztettségről. Utóbbi ritkábban ugyan, de előfordul. Amennyiben nem fordulnak idejében szakemberhez, a helyzet súlyosbodhat, és egyre nehezebbé válhat a dadogás kezelése, ami amúgy is egy hosszú folyamat” — mutatott rá a szakember.

„A dadogás kezelése egy komplex logopédiai és nem ritkán pszichológiai elemeket tartalmazó folyamat. Csak úgy érhető el eredmény, ha a páciens és közvetlen környezete teljes odaadással vesz részt a terápiákon, amennyiben a helyzet ezt kívánja. Néha a szülők, testvérek, közeli hozzátartozók, barátok is sokat segíthetnek a hozzáállásukkal. Az egyén számára amúgy is egy szégyenteljes helyzet az, amiben van, legalábbis a legtöbbször így éli meg. Hosszan tartó, szakszerű segítségnyújtásra van szüksége logopédus szakember által és nem utolsósorban támogató környezetre. Különböző technikák, logopédiai módszerek állnak rendelkezésünkre egy szakszerű, egyénközpontú terápiás terv elkészítéséhez, mely sikeres lehet” — fogalmazott Csókási-Budaházi Emese a dadogás kezelésének módszertanáról.

A szakember szerint a dadogás is egyfajta másság, ki ezzel, ki azzal „lóg ki” a sorból. A dadogás elfogadásának világnapja kapcsán Csókási-Budaházi Emese elmondta, hogy célja a dadogók társadalmi megítélésének javítása, a témával/jelenséggel való ismerkedés, ismeretterjesztés. Ezáltal bővülnek az ismeretek, és az elfogadás is könnyebbé válhat. Azzal a ténnyel, hogy egy kis időre ugyan, de reflektorfénybe kerül egy téma, a szakemberek és az érintettek között favorizálódhat a kapcsolatteremtés, mely előfeltétele a sikeres terápiának, véli a szakember.

Kallós András