Tanácsülés volt október 29-én Nagykárolyban. A valamivel több mint háromórás gyűlés nem volt indulatoktól és személyeskedéstől mentes. Pénzosztási kérdések borzolták fel a tanácsosok kedélyét.

Az ülés első részében kissé át is alakították a napirendet: kivettek, illetve előrevettek egy-egy napirendi pontot. Az ülésre ugyanis egyfajta „érdekképviselőként” érkezett két tanítónő, Kolbaszer Erzsébet és Heleve Erika. (Hogy ne kelljen végighallgatniuk mind a 22 napirendi pontnak a megvitatását, az iskolájukat érintő kérdést előrevették a tanácsosok.) A pedagógusok az 1-es Számú Általános Iskolában dolgoznak, és több éve hajtómotorjai az „Együtt a közös jövőnkért!” programnak. Az intézményben dolgozó pedagógusoknak ugyanis komoly gondot jelentett és jelent ma is, hogy a tanintézmény övezetébe, hátrányos szociális helyzetű, zömében roma közösség által lakott utcák tartoznak, s az itt élő gyermekek az iskola magyar tagozatára járnak. Ezáltal az a helyzet állt elő, hogy magyar tagozaton szinte csak roma diákok tanulnak, a nem roma szülők elvitték gyermekeiket. A beiskolázási szabályok értelmében az intézmény nem válogathatja meg diákjait, a körzetéhez tartozó diákokat fogadnia kell. Mivel a gyermekek jelentős része nem járt óvodába sem, velük mindent az alapoktól kell kezdeniük a tanítónőknek. Az intézmény pedagógusai állják a sarat, szívvel-lélekkel dolgoznak, azonban nem elég a délelőtti program ahhoz, hogy igazán eredményesen dolgozhassanak. Az intézményben ezért a tanórákat követően beindul egy iskola utáni foglalkozás, mely az „Együtt a közös jövőnkért!” elnevezést viseli. Ennek keretében a tanítónők bennmaradnak a diákokkal, a gyerekek meleg ebédet kapnak, és közösen készülnek a következő napra.

Túl a lelkesedésen és a segítő szándékon, természetesen ez is pénzbe kerül. A tanítónők pluszóráinak költségeit az önkormányzat állja, s most jött el az ideje annak, hogy a tanács megszavazza ennek a költségeit: 55 620 lejt.

A gazdasági szakbizottság azt javasolta, hogy a ledolgozott pluszórák alapján osszák szét a pénzt a pedagógusok között. Ebből kisebb vita kerekedett, Kovács Jenő polgármester nemtetszésének is hangot adott, mondván, hogy az állam jobban is támogathatná az ilyen módon túlteljesítő pedagógusokat, ahelyett hogy az önkormányzatokra bízza ezt a feladatot. „Be kell vinni a gyermekeket már az óvodába, s ebben a munkában együtt kell működnie önkormányzatnak, tanintézménynek! A gyerekek megsegítése és felzárkóztatása a fő szempont!” — hangsúlyozta.

Mocanu Alina USL-s tanácsos szerint nem a tanácsnak kell döntenie a kért pénzösszeg elosztási módjáról, hanem ezt a feladatot rá kell bízni a tanintézmény vezetőségére, hiszen ők ismerik a helyzetet.

A tanácsosok végül, kisebb huzavonát követően, megszavazták az eredeti határozattervezetet, melyben tételesen szerepel, hogy a programban részt vevő pedagógusok milyen szinten részesüljenek a pluszjuttatásból.

Tőtős Tímea