Ezt az álláspontot osztja a Tanulók Országos Tanácsa (CNE) és a Romániai Ifjúsági Tanács (CTR) is, amelyek csalódásukat fejezik ki amiatt, ahogyan a politikai döntéshozók a kérdés fontosságát kezelik, és „gátolják a tanulók” hozzájutását a személyes fejlődésükhöz szükséges információkhoz, írja közleményében az ANOSR. Különböző, a szexuális nevelést ellenző vallásos szervezetek, illetve a Román Ortodox Egyház nyomására a törvényhozók most gátolni akarják az iskolai szexuális nevelést, szülői beleegyezéshez szándékozva kötni az órákon való részvételt. Ahogyan a többi tantárgy esetében sincs szükség szülői hozzájárulásra, a szexuális nevelést sem kellene ilyen, teljesen szubjektív beleegyezéshez kötni. Egy hatékony oktatási rendszer képes megállapítani, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyeket be kell iktatni a tantervbe a tanulók fejlődése érdekében, mutat rá a közlemény.
Az ANOSR hangsúlyozza, hogy a szexuális nevelést elsőként Svédország vezette be az iskolákban, még 1955-ben, majd több nyugat-európai ország is követte a példát a '70-es és '80-as években. A '90-es és a 2000-es években Franciaország, Nagy-Britannia, Portugália, Ukrajna és Észtország is felzárkózott.
Míg jelenleg az Európai Unió legtöbb országában kötelező az iskolákban a szexuális nevelés, addig a román oktatási rendszerben ez a téma továbbra is tabu, illetve több ideológiai vita központi kérdése, mutatnak rá a diákok a közleményben.
„Véleményünk szerint a tanulók egészsége kell hogy legyen a legfontosabb, a döntéshozóknak pedig a realitásnak megfelelő oktatási politikát kell előtérbe helyezniük, Romániában pedig az a realitás, hogy az Unióban nálunk van a legtöbb kamaszkorú anya” — szögezi le a közlemény.
A közlemény az INS Tempo felmérés adataira alapozva rámutat, hogy 2018-ban 727 tizenöt év alatti kamaszlány vált anyává Romániában, illetve további 18 753 15 és 19 év közötti. A 15 év alatti kamaszlányok közül 19-en már a második szülésnél tartanak, egyikük pedig a harmadiknál. A 15 és 19 év közötti lányok közül 3929-en másodszor, 731-en harmadszor szültek, 72-en a negyedik, 8-an az ötödik szülésnél tartanak, egyikük pedig már hatodik alkalommal vált anyává. Az európai szinten évente diagnosztizált méhnyakrákos esetek 7,5 százaléka Romániában van, az előfordulás itt háromszor magasabb az uniós átlagnál. Románia ugyanakkor az első helyen áll az EU-ban a méhnyakrák okozta halálesetek arányát illetően is.
Az ANOSR a Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány tanulmányát is megemlíti indokként, amely szerint 10 kiskorú anyából 6 semmiféle szexuális nevelésben nem részesült, nem jutott hozzá ilyen jellegű információkhoz, 12%-uk pedig a szomszédoktól, barátoktól, rokonoktól vagy az internetről tájékozódott. A kiskorú anyák 40%-a vallja ugyanakkor azt, hogy jövedelme nem fedezi a minimális mindennapi szükségleteket.
Az ANOSR arra is kitér, hogy nagyon sok romániai családban egyáltalán nem beszélnek a szexualitásról, az interneten elérhető információk egy része pedig nem megfelelő a helyes nevelés szempontjából.