A korábbi évekhez hasonlóan idén is munkálatokat folytatnak a Szatmár Megyei Múzeum szakemberei, valamint a kolozsvári egyetem képviselői a Nagykároly melletti régészeti telepen.

Immár két hete folyik a munkálat a Nagykároly melletti Bobáld régészeti telepen. Minderről dr. Hágó Attila Nándor régészt, múzeumi részlegvezetőt kérdeztük.

„Bobáldon a szokásos csapat dolgozik: a Szatmár Megyei Múzeumtól dr. Liviu Marta, dr. Szőcs Péter, jómagam, illetve itt van dr. Molnár-Kovács Zsolt, egyetemi docens, tanszékvezető, a kolozsvári BBTE Régészeti és Művészettörténeti Tanszékéről. Ezen kívül a kolozsvári, valamint a debreceni egyetem diákjai vesznek részt az ásatáson, akik közül többen már 2010 óta részesei a bobáldi régészeti kutatásoknak. A szabálytalan kör alakú Bobáld-domb adminisztratív szempontból a város belterületéhez tartozik, és a modern település központjától mintegy négy kilométerre található, délkeleti irányban. A Mérges-patak partján, egy, az árterületből kiemelkedő magasabb háton található középső bronzkori tell a megyei múzeum és a városi tanács kezelésében álló műemlékvédelmi terület. A tellt övező ún. szatellit-települések azonban már magántulajdonban lévő — mezőgazdaságilag megművelt — parcellákon fekszenek. Bobáld az egyik legfontosabb bronzkori (ottományi kultúra) lelőhely a Kárpát-medencében. Az 1700-as években Bál Mátyás már említ innen régészeti leleteket. A Bobáld-dombon zajló első régészeti feltárások Vende Aladár nevéhez fűződnek. A XX. század elején Szatmár vármegye monográfiájának megírásában közreműködő Vende külön fejezetet szentel a vármegye őskori fejlődésének. Feljegyzései szerint a meredek oldalú, 3–4 holdnyi területű Bobáld-dombot két oldalról láp, harmadik oldalról pedig több öl széles vízfolyás keretezte. Az 1940–50 közötti időszakban a települést földmunkák során több alkalommal megbolygatták, ekkor is kerültek elő régészeti leletek” — tájékoztatta lapunkat Hágó.

„Idén folytatjuk a 2010-ben elkezdett ásatást a tellen (a tell arab szó és a közel-keleti szóhasználatban kiemelkedést, dombot jelent), valamint három kutatófelületet nyitottunk meg az ún. szatellit területeken, ahol magnetométeres felméréseket is végeztünk. Három 15x3 m nagyságú felületen dolgozzunk a múlt hét hétfő óta. Az elmúlt egy hét során bronzkori szemétgödrök, tűzhelymaradványok kerültek elő. A kerámián és állatcsontokon kívül a kelta korszakba keltezhető bronzfibula töredék, zoomorf (állat alakú) figura, fenőkő, háló és szövőszéknehezék, ép, csésze alakú edények (bronzkor) kerültek elő. A tellen a kutatások a jövő héten kezdődnek, ahol bronzkori házak maradványait, szemétgödröket, valamint kora újkori sírokat fogunk kutatni” — mondta el a szakember.