Szentelt barkát tartottak a hívek kezükben vasárnap, emlékezve Jézus jeruzsálemi bevonulására, amikor a nép pálmaágakkal fogadta őt.

Hívek töltötték meg Virágvasárnap a szatmárnémeti székesegyházat, amikor Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök tizenegy órától, paptársaival szentmisét mutatott be, Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulásának emlékére. Szenvedésének napjai előtt ugyanis, Jézus diadalmenetben vonult be Jeruzsálembe. A húsvéti ünnepre összesereglett nép örömujjongással, pálmaágakat lengetve kísérte őt a templomba. Közben kiáltották: "Hozsanna Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!" (Mt 21,9).

A bevonulást követően, Schönberger Jenő püspök a bejárat melletti, barkával borított asztalhoz vonult, ahonnan szólt a hívekhez: Nagyböjt eleje óta, szívünket bűnbánattal és jócselekedetekkel már előkészítettük. Ma azért gyűltünk össze, hogy az egész Egyházzal együtt lélekben előre átéljük Húsvét misztériumát, vagyis Krisztus szenvedését és feltámadását. Ő ugyanis ezt a misztériumot akarta beteljesíteni, amikor fölment városába, Jeruzsálembe. Szívünk élő hitével és odaadásával emlékezzünk meg erről az üdvösségszerző bevonulásról. Lépjünk mi is az Úr nyomába, hogy amint kegyelméből társai vagyunk a kereszthordozásban, ugyanúgy feltámadásának, és az örök életének is részesei lehessünk.

A Püspök atya megszentelte az elhelyezett barkát, elhangzott az evangélium, majd az oltárhoz vonult, miközben a hívek állva, ágakkal a kezükben köszöntötték – jelképezve a jeruzsálemi bevonulást. A virágvasárnapi szentmisén nem hangzott el szentbeszéd, helyette a Székesegyház plébánia kórusa adta elő Krisztus szenvedéstörténetét énekelt formában. Ez szolgált a hívek elmélkedéséül.

A szentmise végén, Nm. Ft. Schönberger Jenő kérte a híveket, vegyenek részt az ünnep mindegyik szertartásán: „Aki a húsvéti ünnepen szeretne valóban Krisztus nyomába lépve megmártózni a megváltás misztériumában, az mindegyik nap: nagycsütörtök este, nagypénteken este, nagyszombaton este, illetve a Húsvét vasárnapi, ünnepi szentmisén is vegyen részt. Egy napként ünnepli az Egyház, de három napra osztjuk be ezt az ünneplést.”

A hívek a záróénekeket követően léptek ki a székesegyházból. Szentelt barkaágakkal a kezükben vitték az ünnep üzenetét a város utcáin, terein haza, lakásukba.