Szatmár megye

Földrengések: Szatmár megye nem veszélyeztetett

Meg lehet nyugodni, Szatmár megyében nem kell épületrengető földmozgásoktól tartani. (A szerző felvétele)
2023.02.20 - 12:14
Megijedtek a szatmáriak a török földrengés, de pláne a Gorj megyei földmozgás után, sokkal többen kötnek kötelező lakásbiztosítást mint annak előtte. Szatmár megyében utoljára 193 éve volt komolyabb földmozgás.

Az utóbbi időben történt Zsilvásárhelyhez közeli, Gorj megyei sorozatos fölmozgások okán a bukaresti földfizikai intézetnél (INFP) megkérdeztük mi a helyzet a Szatmár megyei szeizmológiai aktivitással, mikor mozgott legutóbb a föld a környéken, kell-e mifelénk is tartani földrengéstől.
A kérdezést követően pár nap elteltével válaszoltak, elmondásuk szerint az olténiai helyzet minden idejüket lefoglalja, ezért csak hevenyészett választ állítottak össze, ennek ellenére elég alapos a kapott információ.

Négyszáz és négy évvel ezelőtt is

Lényege, hogy Szatmár megyében nagyon kicsi az esélye annak, hogy károkozásra alkalmas erősségű földmozgás történjen. Az INFP-nek még Mihai Viteazu idejéből is vannak földfizikai adatai, 1603-ból való az első feljegyzésük, amikor a partiumi övezetben egy 4,7-es erősségű földmozgás történt 9,9 kilométeres mélységben. A legfrissebb bejegyzés négy évesnél nem régebbi, 2019-ből való és egy 3,1-es erősségű „földrezgésről” szól, amely 1,6 kilométer mélyen történt és az epicentruma Zilahon volt, a Cemacom alatt. A számottevő következmények nélküli szeizmológiai esemény január ötödikén, egy szombati napon következett be.

hirek/2023/februar/foldrengesek-szatmar-megye-nem-veszelyeztetett-shutterstock.webp
(Fotó. Shutterstock)


Negyvennégy éve

A legerősebb földmozgás 1829-ben történt, ez 6,2 erősségű volt, epicentruma a Bihar megyei Gálospetri alatt volt valahol a mezőn, a mostani 272-es számú út közelében, 35 kilométeres mélységben.
Az 1900-as évek óta 26 földrengést mértek a Partiumban, ezek közül egy 1979-es volt a legerősebb, a Richter-skála szerinti 4,5-ös amplitudójú. Ez a Máramarosi-havasok alatt, légvonalban Pálosremete és Lajosvölgy között valahol félúton következett be, 33 kilométeres mélységben. Ez lehetett az a földmozgás, amire még ma élők is emlékeznek Szatmár megyében, miszerint remegtek a poharak a polcon és lengeni kezdett a csillár.

Többen kötnek biztosítást

Mindenesetre az utóbbi idők történései, a török, de főleg az olténiai rengések arra késztették a szatmáriakat, hogy kössenek földrengés okozta károkat is fizető kötelező lakásbiztosítást. Szatmárnémeti brókercégek februárban hullámokban jelentkező, fokozottabb forgalomról beszélnek, amikor ez a fajta – amúgy kötelező –, biztosítási termék kerül szóba.

Princz Csaba