Azok az emberek, akik folyton amiatt panaszkodnak, hogy állandó rohanásból áll az életük, nem marad idejük élni, szórakozni, olyan helyzetbe kerültek, hogy néztek ki a fejükből a tehetetlenség miatt. Ebben a stresszes helyzetben elég sokan a televízió elé menekültek, és várták a megnyugtató híreket. A nagy lehetőségek világában, ahol nincsenek távolságok, megszűnnek a műszaki korlátozások, a technika fejlődésével természetessé válnak az eddig elérhetetlennek tűnő vágyak. Érthetetlen viszont, hogy a technikailag fejlett világban miért marad el a szellemi fejlődés. Talán amiatt lehet, mert a tömegek életét a közösségi oldalak irányítják.

A Romániában kialakult újabb kormányválság sokkal nagyobb terheket ró az emberekre, mint a közösségi oldalak leállása, ezzel mégsem foglalkozik eleget a lakosság — még a közösségi oldalakon sem —, pedig csak egy stabil kormányzás teremthet kiutat a válságból, csak egy stabil kormány tud jobbítani az emberek életén. Stabilitásra nem igazán van esély, aminek számtalan oka van, amelyeket minden párt másként magyaráz, egy dolog viszont minden párt esetén közös, ez pedig nem más, mint a hatalomvágy. Olyan nagy a szakadék a pártok és a választópolgárok között, hogy azt aligha lehetne már áthidalni. Annyira nem számít a választópolgárok véleménye, hogy a pártok vezetői ország-világ előtt bevállalják, hogy sokkal több a diktatórikus döntés a pártokon belül, mint a demokrácia szabályainak a betartása. Már a parlamenti szavazásokon is felmutatják a honatyák, hogy melyik színű golyót melyik urába helyezik el, a titkos szavazásokon a küldöttek lefényképezik a szavazócédulát, hogy igazolni tudják voksukat a pártelnöknek. Érthető, hogy ilyen módon nincs tekintélye a megválasztott személynek és az általa kinevezett elnökségnek, választmánynak… 

A jelenlegi politikai válság megoldását minden párt másképp látja, és ragaszkodik a maga igazához, meggyőződése, hogy csak az ő pártja ismeri a kiutat a holtpontról. Nem lenne ebben semmi szokatlan és szabálytalan, ha a megoldáskeresés a választók érdekében történne, és nem a hatalom megszerzése és annak megőrzése érdekében. Azt sem kell figyelmen kívül hagyni, hogy szavazatokat sohasem lehet valós ígéretekkel szerezni, ezért folyamodnak a pártok és a politikusok a teljesíthetetlen, populista ígéretekhez, ennek pedig megvannak a negatív következményei. 
Romániában hasonló okok miatt alakult ki a kormányválság, melynek beláthatatlanok a következményei, és nem látszik a kiút.

Elek György