Pénteken a nagyszünetben tartották október 6-i megemlékezésüket a református gimnázium diákjai.

A nagyszünetben az iskola dísztermében gyűltek össze a Szatmárnémeti Református Gimnázium diákjai és tanárai közül sokan, ahol együtt tekintették meg a 7. osztályosok október 6-i ünnepi megemlékezését. Póti Eduárd iskolaigazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd elmondta, hogy általában október 6-ra úgy szoktak emlékezni, mint egy gyásznapra, hiszen 1849-ben 13 magyar és nem csak magyar férfiúnak életét vették, akik egy nemes, szent ügy mellett nemcsak szóban, és cselekedetben álltak ki, hanem még életüket is adták ezért.

„Én úgy gondolom, ez az esemény valóban lehet szomorú, de mindenképp illik 2017-ben úgy is beszélni róla, mint aminek mindenképpen pozitív hozadéka és jelentősége is lehet. Október 6-án tizenhárom büszke férfi megmutatta, hogy vannak olyan célok, tervek és lehetőségek, amelyek nem csak cselekvésre szólítanak fel, hanem ha kell, életünket is fel kell áldoznunk értük. Hála Istennek ma nem vagyunk gyakran ilyen helyzetben, de azokban a kisebb-nagyobb harcokban, amelyekkel mindennap találkozunk, igyekeznünk kell úgy teljesíteni, hogy minél jobb teljesítményt érjünk el.

Bár ezek az emberek meghaltak, érvényes az ige szava, amely arról biztosít minket, hogy az Úr bármilyen siralomvölgyet a javunkra fordíthat. Az áldozat, amelyet a vértanúk elszenvedtek és végrehajtottak, gyakorlatilag az egyik legnemesebb és legpozitívabb következménnyel járt, hiszen megerősítette a magyar nemzet büszkeségét, egységessé kovácsolta a következő évtizedek magyarságát” — fogalmazott Póti.

Az igazgatói szavak után a hetedikes diákok zenés-verses összeállítását tekinthették meg az egybegyűltek. A színpadra vitt jelenet során megelevenedett 1849. október 6-ának a története, amelynek összeállításában Lovász Erzsébet, a hetedikesek osztályfőnöke, valamint Higyed Gyöngyi zenetanárnő segédkezett. Az alkalomhoz illő díszletet Igli Brigitta tanárnő közreműködésével állították össze a diákok.

Bajnai Botond