A kefir olyan aludttej, amely a tej fermentációja (erjedése) során készül. Kefirgombákból áll, melyek szerkezete a tejbaktérium és az élesztő szimbiotikus kapcsolatán alapszik. Eredetileg kancatejből készült, ma leginkább tehéntejet használnak hozzá - írja a hazipatika.com.

A krémes, sűrű állagú ital kissé keserű és savanyú ízű, mint a tejföl köpülésekor kiváló író, és enyhén pezseg a benne lévő szén-dioxid miatt. A kefir készítése során ugyanis kis mennyiségű alkohol is felszabadul. A tej alapú kefir mellett létezik víz alapú is, amely cukros, vizes oldatból készül.

A kefirről úgy tartják, sok tápanyagot tartalmaz, és serkenti a bélrendszer működését. Ennél azonban jóval szélesebb körű és változatosabb a hatása:

fehérjéket, A-, B- és D-vitamint és folsavat (B9-vitamin) tartalmaz, valamint szállít kalciumot, magnéziumot, vasat és jódot is. Ezek fontosak a csontjainknak, fogainknak, izmainknak, idegeinknek és a pajzsmirigyünknek.

probiotikumokat tartalmaz. Ellentétben más tejtermékekkel (mint például a joghurt), a hagyományos kefirben a tejsavbaktériumok mellett élesztő és ecetsav-baktériumok is találhatók. Ezeknek különösen jótékony hatásuk van a vastagbél bélflórájára, kiiktatják a kórokozókat és erősítik az immunrendszert.

a kefir fehérjékben, telítettségérzést okozó anyagokban gazdag, zsírtartalma viszont alacsony, és kevés kalóriát tartalmaz. Ezért gyakran része a diétának, pépesített zöldségekkel és gyümölcsökkel összeturmixolva. Valóban segít a fogyásban, jó hatással van az anyagcserére.

a kefir a szép bőr egyik kulcsa, ugyanis a bélflórára kifejtett jótékony hatása megakadályozza a pattanások kialakulását. Ezért kozmetikákban arctisztításhoz is használják, hidratáló maszkként.