Lejártukig érvényesek az Astránál megkötött kötelező gépjármű-biztosítások (RCA) és a felszámolás elrendeléséig a biztosító köteles rendezni a díjfizető ügyfelekkel szembeni károkat.

Országszerte több mint hárommillióan, Szatmár megyében közel tízezren kötöttek különböző élet-, baleset- és a kötelező lakás-, illetve gépjármű-felelősségbiztosítást (RCA) az Astra Biztosítótársaságnál, amelyet három nappal ezelőtt az Összevont Pénzügyi Felügyelet (ASF) fizetésképtelennek nyilvánított, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene. A bejelentést követően a felügyelet elnöke, Mişu Negriţoiu megnyugtatta az érintetteket: az Astra ügyfeleit az állami garanciaalapból kárpótolják a törvények által megszabott mértékben (Romániában a kártérítések felső határa 100 ezer euró mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében), és a jelenleg egy milliárd lejjel rendelkező garancialapban elegendő fedezet van arra, hogy a 700 millió lejre becsült kárterítési kötelezettséget átvállalják a csődbement Astrától. Azaz még nem is 100%-ban biztos, hogy csődbe ment, hiszen mint az ASF bukaresti székhelyén megtudtuk, ezt majd a bíróság dönti el — a jogerős ítéletig és a felszámolás elrendeléséig azonban az Astrának fizetnie kell a díjfizető ügyfelekkel szembeni károkat, a megkötött, kötelező biztosítások pedig lejártukig érvényesek. Ez főleg a gépjármű-tulajdonosok számára megnyugtató, hiszen az ASF bejelentését követően sokan nem tudták: érvényes marad-e még az Astránál kötött kötelező gépjármű-biztosításuk (RCA) vagy sem, kössenek-e újat egy másik biztosítónál, hiszen a másfajta biztosításokkal ellentétben az RCA nem hordozható.

Az ASF mindenesetre azt javasolja az érintetteknek, hogy a biztosító kárt szenvedett ügyfelei mielőbb jelentsék be kárigényüket az Astránál, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében a károkozó biztosítottak mellett a vétlen károsultak is. A megnyugtató kijelentések és nyilatkozatok ellenére azért nem épp rózsás a helyzet — igaz, eddig sem volt az, hiszen a szatmári autószerelők és autóbádogosok zöme még fénykorában sem szívesen (illetve egy idő után már egyáltalán nem) üzletelt velük, mert visszaéltek a helyzetükkel és a számlákat csak egy bizonyos százalék elengedését követően voltak hajlandók kifizetni. „Több mint két éve nem tárgyalok az Astrával! — jelenti ki határozottan az egyik, neve elhallgatását kérő műhelytulajdonos. — Sokáig nem fizettek, csak gyűltek a kiegyenlítetlen számlák, furcsa szokásuk volt az is, hogy ők hozták (vették meg) a szükséges alkatrészt — többnyire vagy nem megfelelőt vagy a lehető legolcsóbbat és legrosszabb minőségűt. Két évvel ezelőtt aztán már tarthatatlan lett a helyzet, szinte valamennyi műhelytulajdonos kollégának tartoztak már a városban. És higgye le, komoly összegekkel. Akkor többen összefogtunk és közösen léptünk fel, a pénzünket kérve. Gyors választ kaptunk: amennyiben a számlák összegéből leejtünk 25%-ot, napokon belül fizetnek. Sokan belementek a kényszermegoldásba, hiszen szinte a csőd közelébe kerültek kintlevőségeik miatt. Én nem alkudoztam, pereltem. És nyertem, majd nagy kínkeservesen, rengeteg utánajárással, kivasaltam belőlük a pénzt. Azóta pont. Mi elvégezzük a munkát, a kliens pedig fizet. Számlát, pontos munkaidő-elszámolást, mindent megkap tőlünk, aztán menjen és rendezze — mondjam inkább úgy: cigánykodjon — ő az Astrával.” Hasonlóan vélekedik egy másik műhelytulajdonos is, mint mondja, az Astrával már nagyon régóta baj volt: „Visszaéltek a helyzetükkel. Ha engedtél a számla összegéből, 1–2 héten belül kifizették. Ha nem, csak nagyon sokára fizettek. Én azt mondom: nekünk a kliens fizessen, ne az Astra! Mi nem fogunk pereskedni, törvényszékre szaladgálni, sokkal több munkánk van, mintsem így játszunk. Tudom, a károsult autótulajdonosnak sem könnyű, hiszen sokszor jelentős a kár és ő kell előteremtse a javításra a pénzt, de nem a mi hibánkból alakult így, lett ilyen az álláspontunk az Astrával szemben.”