Batizi András reformátor, költő emléke előtt tisztelegtek szombaton a Szatmári Református Egyházmegye fiataljai, a Batizi András Kulturális Egyesület szombaton ötödik alkalommal szervezte meg a Batizi András Református Énekversenyt.

Az eseményen a fiataloknak példát mutatva Higyed Gyöngyi karnagy vezetésével a Szatmári Református Egyházmegye Lelkipásztorkórusa énekelt.

Jobb Domokos ombodi lelkipásztor Jézus negyven napig tartó pusztai böjtje idején történt kísértéseiről beszélt igehirdetésében, figyelmeztetve arra, hogy az élet egy örökös vándorlás, a vándorlás során vannak jó és rossz napok. Van amikor Jordán–közi állapotba kerülünk, amikor van víz és van amikor a pusztába kerülünk, ahol minden összeszűkül, mégis vannak olyan esetek, amikor a puszta a menedék. A Batizi András Egyházmegyei Református Énekverseny, amit ötödik alkalommal rendeztek meg, azt a célt szolgálja, hogy egyházmegyénk fiataljai dicsérjék az egek urát. Ez a dicséret egyfajta versengés is, de az Isten dicsőségére történik. A kísértés lehetősége itt sem kizárt: a győzni akarás mindenkit kísért, de ha Istenre és egymásra figyelnek a versenyben lévő fiatalok, ha az akaratot mérjük, azt, hogy ezek a fiatalok képességeiktől függetlenül énekkel akarják dicsérni Istent, akkor a Szentlélek erejével betelve térhetnek haza, Jakab apostollal együtt vallva: „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek”.

Köszöntők, felszólalások

Király Lajos házigazda lelkipásztor köszöntőjében elmondta, nagy öröm látni, hogy ezek a fiatalok a számítógép és a televízió mellől felállva az Énekeskönyvhöz nyúltak, hogy megtanuljanak néhány olyan éneket, amelyeket nagy reformátor elődeink írtak. Minden ajkon elhangzó ének egy bizonyságtétel Isten előtt.

Nt. Kovács Sándor, a Szatmári Református Egyházmegye esperese ünneplő gyülekezetként köszöntötte az énekverseny résztvevőit, hiszen ahol akár ketten–hárman összegyűlnek, az ünnep. Ezen az ünnepen dalt zengünk a Teremtőnek, ajkainkra vesszük Isten háromszor szent nevét, tőle kapjuk az erőt, őt dicsérjük énekünkkel, ahogy dicsérték eleink.

A rendezvény fővédnöke, Pataki Csaba szenátorjelölt, megbízott megyei RMDSZ-elnök köszöntő beszédében elmondta, a batiziak megmutatták, hogy mindig lehet új dolgokat alkotni. „Az, hogy Batizi András emléke él, azt bizonyítja, hogy Szatmár megyében olyan magyar közösség él, amely képes arra, hogy hagyományainkat ápolja. És olyan pásztorok vigyáznak erre a közösségre, akik lehetővé teszik mindezt” — fogalmazott Pataki, hozzátéve, hogy ezután is csak akkor fog megmaradni ez a közösség, ha minden magyar összefog.

A vetélkedőn előbb írásbeli felmérőn, majd éneklésben, az énekív-dallamív alapján való felismerésben, végül csoporténeklésben zajlott a megmérettetés.

A zsűri (Higyed Gyöngyi, Mátyás Erika, Genda Árpád, Harkai Réka és Ilonczai Zsombor) hosszas egyeztetés után hozta meg a döntést. Sok tehetséges fiatal vett részt a versenyen, sajnos csak hét egyházközség lelkipásztora szakított időt arra, hogy az egyházközségében élő fiatalokat felkészítse erre az egyre rangosabb versenyre, ahol egymástól is nagyon sokat tanulhatnak a református ifjak.

Díjak

I–V. Osztály — 1. díj: Kánya Réka (Patóháza), 2. díj: Kölcsey István (Apa), 3. díj: Lukács Gabriella (Erdőd), 4. díj: Bocsó Renáta (Patóháza).

VI–VIII. Osztály: 1. díj: Kállai Eszter (Mikola), 2. díj: Csáki Zoltán (Szatmárgörbed), 3. díj: Plébán Ingrid (Szatmár–Németi).

IX–XII. Osztály: 1. díj: Csáki Melinda (Szatmárgörbed), 2. díj: Magó Edina (Apa), 3. díj: Tzompa Csilla (Apa), 4. díj: Elek Anita (Szatmárgörbed).

Elek György