A programon részt vevő fiataloknak az igehirdetés és az előadások meghallgatása mellett lehetőségük kínálkozott énektanulásra és csoportdinamikai játékokra is. Az énekek tanításában Nagy Róbert magyarcsaholyi lelkész és Nagy Csongor, a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség segédlelkésze működtek közre, míg a játékokat Tolnay Adrien vallástanár vezette le.

„Isten számára minden fiatal különösen értékes” — hangsúlyozta Tolnay István nagykárolyi esperes igemagyarázatában.

„Lehet, hogy láncszemek, apró alkatrészek vagyunk egy nagy gépezetben, de nélkülözhetetlenek. Mindenki meg kell hogy találja a feladatát az Isten által neki rendelt közösségben” — mondta a lelkész. A gyermekevangelizációról Kovács Barna tartott előadást, a Z generáció online evangéliumhirdetéséről pedig Jobb Domokos. Istent dicsőítő énekek hangoztak fel az ákosi tinizenekar tagjai, Dobai Hanna, Dolhai Gáti Barbara, Gotczman Márk és Gotczman Máté előadásában. 

A Nagykárolyi Református Egyházmegyében rendszeresen szerveznek programokat az ifik számára: ifjúsági napot és KRISZ-tábort. Idén került sor első alkalommal ifjúságimunkatárs-képzőre, mely máris elnyerte a fiatalok tetszését. A szervezők ezúton is köszönik a magyar kormány, ezen belül a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatását, amellyel hozzájárult a program megszervezéséhez és sikeréhez. 
A tábor szervezésének részleteiről Tolnay István esperes nyilatkozott: „A Nagykárolyi Református Egyházmegye már a rendszerváltás óta tart évenkénti ifjúsági táborokat a nyári időszakban. Azonban az idei táboroztatás elmaradt, aminek több oka is van: egyfelől a szülők sem engedték volna szívesen a gyermekeiket 70–80 fős táborokba, és mi sem tudtuk volna ennek felelősségét vállalni, illetve nem tudtuk volna megoldani az egészségügyi követelmények betartását. Már-már le akartuk mondani a magyar kormány által nyújtott támogatási összeget is, amelyet a Bethlen Gábor Alapnál beadott pályázatunk támogatásaképpen ítéltek meg számunkra. Többször is folyt telefonos egyeztetés a BGA Észak-Erdélyért felelős munkatársával, Salat Csillával, akinek ezúton is külön megköszönöm a biztatásait, a szívességét és a türelmét. Ezeknek az egyeztetéseknek köszönhetően ült össze szeptember végén az egyházmegye lelkészi karából egy kis, mintegy 10 lelkészből és vallástanárból összeverődött önkéntes munkacsoport, melyet ketten moderáltunk Papp Dénes Zsolt egyházmegyei ifjúsági felelőssel. Az ötlet — az ifjúsági munkatársak képzésének gondolata — a feleségemtől, Tolnay Adrientől származott, és ezt gondoltuk tovább, majd dolgoztuk ki részletesen a munkacsoport tagjaival.

Az a gondolat vezetett bennünket, hogy ezúttal egy olyan alkalmat szervezzünk a fiataloknak, amely segítséget nyújt számukra abban, hogy önkéntes szolgálatokat vállaljanak például a gyermekek evangelizációjában — mondjuk a nyári vakációs bibliaheteken —, illetve egyéb szükséges szolgálati területeken. 

Az ifjúságimunkatárs-képző fő támogatója a magyar kormány, közelebbről a Bethlen Gábor Alap, amely 500 000 forinttal járult hozzá ehhez a rendezvényhez. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a Bethlen Gábor Alapnak és emellett mindenkinek, aki szerepet vállalt a szervezésben, előadást tartott, zenélt, vagy akár csak részt vett a Nagykárolyi Református Egyházmegye ifjúságimunkatárs-képzőjén.

Ami a lehetséges folytatást illeti, mi előbb egyszeri alkalomra gondoltunk, hiszen továbbra is az a célunk, hogy a COVID-19 okozta válság elmúltával visszatérünk a táborozás szervezéséhez, hiszen ebben az évben nemcsak az ifjúsági, de a gyermektáborunk is elmaradt. Azonban egyházunkban a munkatársképzés egyre égetőbb feladat, ráadásul amikor a nap végén megkérdeztem a fiatalokat, hogy tartsunk-e még ilyen munkatársképző napot, mindenki harsány igennel válaszolt. Reménykedem abban, hogy — amennyiben találunk támogatókat, az idei munkatársképzővel sikerül hagyományt teremteni” — nyilatkozta a nagykárolyi esperes. 

Az idei év hátralévő részére vonatkozó távlati tervekről az alábbiakat nyilatkozta:„Egyházmegyei szinten egyelőre nem tervezünk különösebb eseményt, azonban a gyülekezeteinkben mindenütt folyik a munka. Számomra világosan érzékelhető és egyben örvendetes is, hogy a lelkészek igyekeznek 'pótolni' azt a lelki veszteséget, amit egyházaink átéltek a koronavírus megjelenése miatt. Hiába, az online istentisztelet nem olyan, mint amikor valaki személyesen részt vesz az istentiszteleteken, illetve egyéb egyházi alkalmakon. Az egyház közösségi életét súlyos támadás érte tavasz óta, s ez nagyon meglátszik a gyülekezeti alkalmakon való részvételi arányon. Ugyanakkor öröm az is, hogy a legtöbb emberben a vírustól való félelem ellenére ott él a vágy, az igény arra, hogy közösségi életet éljen, legalább online módon. Természetesen mi, egyházi szolgálattevők azt szeretnénk, ha minél hamarabb helyreállna a rend, és folytathatnánk minden szinten a szolgálatainkat.”