Magyarországon is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog (más néven ázsiai zebraszúnyog); a rovar számos fertőző betegség potenciális terjesztője — figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontja.

Magyarországról 2014-ről van adat a tigrisszúnyogról Baja mellől, 2015-ben pedig a déli-délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az invazív csípőszúnyogfajokat, és a kutatók négy település mellett tudtak zebraszúnyogot azonosítani. Magyarországon nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni, ezek azonban még nem képeznek stabil populációkat, azaz nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket — olvasható az összegzésben.

Az ázsiai tigrisszúnyog aktívan csípi az embert, a házi- és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat. Legalább 22-féle vírust terjeszthet, ezek közül Európában ebből a csípőszúnyogból már kimutatták a sárgaláz vírusát, a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírusát, továbbá potenciális terjesztője a zikavírusnak is.

A tigrisszúnyogot viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábait. Más ennyire kontrasztosan fekete-fehér szúnyog nem él Magyarországon — közölte az MTA Ökológiai Kutatóközpontja.

A mintegy 5 milliméter hosszúságú imágó fő megkülönböztető jegye, hogy egyetlen fehér csík fut végig a tor háti oldalán. Tojásai körülbelül 1 milliméter hosszúak, sötétbarna vagy fekete színűek. Tojásait a tigrisszúnyog nem a víz felszínére, hanem a felszín fölötti aljzatokra rakja. Tojásai hideg- és szárazságtűrők, például használt gumiabroncsok szállítása során vagy szerencsebambuszok vizében nagy távolságokra el tudtak jutni Délkelet-Ázsiából. A tigrisszúnyogot Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben, mára pedig szinte az egész kontinensen megtalálható.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja a lakosság segítségét várja a magyarországi tigrisszúnyog-populáció feltérképezésében.