A kik a görögkatolikusok, és hol élnek, milyen a Kárpát-vidék sajátos ikonfestészete és liturgikus tárgykultúrája kérdésekre ad választ az Orcád világossága címmel ikonokból, liturgikus tárgyakból, írásos dokumentumokból, valamint interaktív felületekkel összeállított tárlat — hirdeti meghívójában a kiállítás. A „Legyetek tanúim” és az „Ezerarcú szeretet” mellett a görögkatolikus egyház világába bevezető művészeti alkotások között helyet kapott a szatmárnémeti Szent Miklós-templom 17–18. századi athoszi keresztje, valamint a 18. század első feléből származó nagypeleskei Istenszülő-ikon, ezáltal szerves részévé téve nemcsak a Románia területén élő magyar nyelvű görögkatolikusokat, de egész Szatmár megyét is az 1938 óta ismét Budapesten megrendezett kongresszusnak.

Az egy darab puszpángfából faragott, áttört kereszt, a Szent Miklós-egyházközséget a 17. század második felében alapító „görög” kereskedők egyik gazdag családja által jutott a templom tulajdonába. 1990-től újból használati liturgikus eszközként funkcionál. Bőrtokjával együtt 2015–2016 között restaurálták.

A 2012 óta folyamatosan egyre népszerűbbé vált, 1700-ból származó peleskei Mária-kép második alkalommal vendégeskedik Budapesten. Először a Magyar Nemzeti Múzeumban, most pedig itt, ezen a keleti és nyugati kulturális tradíciókat ötvöző bemutatón. 2020 januárjában Ferenc pápa Rómában áldotta meg az ikon másolatát, most pedig az eredetit szemlélhetik meg a világ egész területéről a NEK-re érkező látogatók. A kongresszust záró, a pápa által celebrálandó szentmisére Nagypeleskéről is készülnek zarándokok, és azt követően meglátogatják kölcsönadott kincsüket. Az érdeklődők a Pesti Vigadóban (www.vigado.hu — szerk. megj.) 2021. szeptember 19-ig tekinthetik meg a kiállítást.

Pallai Béla