A piarista iskolák minden évben, advent első vasárnapját megelőző pénteken emlékeznek meg a piarista rend alapítójáról, Kalazanci Szent Józsefről, akinek egyházi emléknapja augusztus 25-én van. Így történt ez november 28-án a Nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceumban is.

A patrocinium alkalmával az ünnepi szentmisét nm. és ft. Schönberger Jenő megyéspüspök mutatta be, aki Kalazanci Szent József közbenjárását kérte a nagykárolyi líceum közösségéért – a tanárokért, diákokért és minden munkatársért, aki az iskola életében részt vesz.

A püspök hálával és örömmel szólt az intézményről. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy ez a hála és öröm ne csak az ő szívét töltse el, hanem mindazokét, akik itt taníthatnak, nevelhetnek és tanulhatnak. Mint mondta, az iskola valódi küldetése az, hogy a hit fényét és Kalazanci Szent József lelkületét a mindennapokba is továbbvigye, és így szolgálja az Istent, az embert és a közösséget egyaránt.

A szentmise szónoka Tóth Attila Levente tasnádi plébános volt. Beszédében egy idős ember történetét idézte fel, aki élete során minden vagyonát a szegényeknek adta, és ezt egy gyermekkori élményével magyarázta: gyermekként társaival a sötét pincéből egy törött tükördarab segítségével találtak ki a fényre, a biztonságra.

Ez az élmény életre szóló mottóvá vált számára: „Fényt vinni oda, ahol nincsen.” Ez jellemezte Kalazanci Szent József életét is, hiszen ő is a rászorulók, diákok és szegények közé vitte el Krisztus világosságát. Ezért a plébános atya arra buzdította a jelenlévőket, hogy ők is legyenek „törött tükördarabok”, akik életükben, türelmükkel, jóságukkal és szeretetükkel tükrözik vissza Isten fényét a világban. Hangsúlyozta, hogy mindannyian Isten képmásai vagyunk, értékesek és szerethetők, s hogy a hiteles keresztény élet az apró, szeretettel teli tettekben mutatkozik meg.

A tanárokhoz és tanítókhoz külön is szólt, emlékeztetve őket, hogy hivatásuk nem csupán munka, hanem isteni szolgálat, amelyhez szeretettel és elhivatottsággal kaptak meghívást. Arra hívta őket, hogy térjenek vissza ahhoz az „első szeretethez”, amiért egykor tanárok akartak lenni, és ne hagyják, hogy a mindennapi kihívások elvegyék lelkesedésüket.

A plébános kiemelte, hogy az iskola, az egyház és a család közös küldetése, hogy a gyermekeket egy irányba – a fény és az isteni szeretet felé – vezesse. Bár a világ gyakran sötétnek tűnik, valójában Isten szépsége és szeretete ragyogja be. Zárásként arra biztatta a diákokat és tanárokat, hogy merjenek „kis szentek” lenni, akik továbbadják Krisztus világosságát másoknak, és vigyázzanak, szeressék, valamint tiszteljék egymást, mert csak így válhat a világ valóban fényessé.

A szentmise végén az iskola lelkivezetője, Turtureanu Róbert köszönetet mondott Tóth Attila Levente tasnádi plébánosnak a megható és tanulságos szentbeszédért. Beszédében hangsúlyozta, hogy a szentmisében hálát adtak Istennek Kalazanci Szent Józsefért, aki életével példát adott az odafigyelésre, szeretetre és a hitben való kitartásra. Rámutatott, hogy a szegénység nem mindig anyagi – gyakran a szeretet és az odafigyelés hiánya az, amiben gazdagodnunk kell. Az erre való nevelés is feladata a nagykárolyi iskolának.

A szentmise záró részében Sopronyi Roland, a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum igazgatója köszönetet mondott mindazoknak, akik jelenlétükkel megtisztelték az ünnepet. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy mit jelent ma, 2025-ben Kalazanci Szent József szellemiségét követni, és feltette a kérdést, hogy látszik-e a diákokon, tanárokon, hogy egy olyan iskolához tartoznak, amely Kalazanci Szent József lelkületét viszi tovább. Hangsúlyozta, hogy a hit nem pusztán elmélet vagy filozófia, hanem maga az élet forrása, akárcsak a tudás és a jóság. Az igazgató köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az iskola közösségét, programjait és hitéletét nap mint nap támogatják, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Kalazanci Szent József öröksége tovább éljen az intézményben.

A szentmisét követően az ünnepi program színvonalas, lélekemelő ünnepi műsorral folytatódott a Szent László Közösségi Házban. Az ünnepi műsort a diákok nagy lelkesedéssel és felkészültséggel adták elő, amelyet hálás tapssal fogadott a jelenlévő közösség – tanárok, szülők és meghívott vendégek egyaránt.

Az ünnepi műsor méltó folytatása volt a szentmisén elhangzott gondolatoknak, hiszen benne visszaköszönt Kalazanci Szent József lelkülete, a hit, a szeretet és a szolgálat üzenete. A Patrocinium ünnepe így vált a hála, a hit és az összetartozás napjává a nagykárolyi iskolaközösség életében, amely Kalazanci Szent József példáját követve továbbra is fényt kíván vinni oda, ahol sötétség van.

Hírszerkesztő
(Fotók: szatmariegyhazmegye.ro)